Úgy jött ki a lépés, hogy már március 7-én megtartottuk a március 15-ei megemlékezésünket a heidelbergi gyermekfoglalkozáson.
Ismerve az álnok burkusokat, biztos, ami biztos megalakítottuk a honvédelmi egységünket egy verbunk azonnali megtanulásával, eljárásával! Pihenésképp tisztáztuk a forradalmunk és szabadságharcunk célkitűzéseit, feladatait. Megvitattuk a tudnivalókat, s miután mindenben egyetértettünk, folytattuk a felkészülést a „Király, király, adj katonát...!” játékos, ám korántsem veszélytelen gyakorlatozásával. A tüzérségi feladatokat Gábor Áron ágyúira emlékezve a két-csapatos-kiütőcskével fejlesztettük tökélyre. Alaki gyakorlatok az „Aki nem lép egyszerre” nótára, a kémek elfogása a „Tüzet viszek” állóképességi erőpróbával. És mivel nyalka huszárok akartunk lenni, hát szép nemzeti kitűzőt, kokárdát készítettünk!
