A Magyar Kultúra Napja Corkban

Nincs kérdés

/ Dr. Csobánka Zsuzsa Emese /
csobanka.zsuzsa.emese képe
Van, hogy a kultúra úgy hullik le az emberről, mint ruha a boldog szerelemben. Van, hogy egy rendezvény időpontja eltolódik, csúsznak, ütköznek, súrlódnak egymáson a felületek, és igazolódik a tétel, hogy követ kövön, embert emberen csiszolnak. De van mégis olyan, ami nem vet fel kérdést, ami lepárolódik, kifényesedik, ami állandó és biztos, amire lehet építeni. Ezek után érdemes elindulni befelé.
Gazdag vendégvárásKözös tánc

Íroszágban ugyanis már januárban nyílnak a nárciszok, és az időjárás épp olyan szeszélyes, mint a nők lelke, napjában három évszak térül-fordul, mire alkonyodni kezd. Február 9-én tartották meg a CIT nagycsarnokában a Magyar Kultúra Napját, melyet a corki ÍrMag Baráti Kör szervezett. Az egynapos kulturális rendezvény keretében az érkező vendégek ingyen ehettek-ihattak, szellem, test és lélek táplálása azonos hangsúlyú célként fogalmazódott meg. A délben kezdődő program szerves része volt a gyermekfoglalkozás, az arcfestés, a lufihajtogatás, nemezelés, cserkészekkel kézműveskedés, illetve magyar viseletbe való beöltözés és fotózkodás is várta a legkisebbeket. Az érkező családok minden tagjára gondoltak a szervezők, a vásári komédia révén igazi középkori vásári hangulatot lehetett átélni, ahol a derűé és a nevetésé volt a főszerep, és jószerivel a magyar búcsúkat idéző tükrös szív is előkerült. A helyi alkotók, gyöngyös munkái, festményei, citerajátéka, népdalcsokra színes palettát kínált.

A Corki Magyar Iskola és Óvoda gyermekei énekeltek, szavaltak az összetartozást erősítve, és egyben reményt és bizonyságot mutatva, hogy a magyar nyelv és a magyar kultúra Magyarországtól távol is erős tud maradni. A Himnusz kéziratához kapcsolódó izgalmas nyomozási játék kellékei és díszletei elvarázsolták a felnőtteket is, lelkes csoport kezdett nyomozásba. Az Írmag Baráti Kör hónapok óta készült, hogy a rendezvény mindenki számára értéket képviseljen, ez a cél tapintható volt a teremben és a kültéri helyszíneken is. Ugyanis a szervezők saját készítésű hidegtálakkal, húsokkal, salátákkal, ínycsiklandozó pogácsával, lángossal, kürtöskaláccsal várták az írországi magyarokat, és míg zajlottak a benti programok, elkészült a babgulyás is, amit a házi sütemények követtek. Túlzás nélkül igaz, hogy olyan kulináris-kulturális élményt kaptak a vendégek, amilyen Magyarországon is példaértékű lenne. 

Mondják, hogy az étel a lényeg, ha ingyen van, jönnek az emberek. Mondják, a kultúra iránt ma már csökkent az érdeklődés. Corkban viszont azzal lehetett szembesülni, mint minden általánosítás, ez is túlzó. A kulturális programok, a kiállított tablók, a találmányokról, épületekről, zenéről szóló információk közös alapot képviselnek, amihez éppúgy lehet kapcsolódni, mint a téliszalámihoz, somlói galuskához, Rákóczi túróshoz vagy a pogácsához. Mert egyszerűen közös, és mert egyszerűen jó. Gyerekkori ízeket idéz, az otthon illatát, felszámolja a hiányzó részeket, nem lesz külön múlt és jövő, egyszerűen jelen van az ember a másik ember mellett. Nincs kérdés.

Ezt a kapcsolódást volt hivatott a térben is megjeleníteni a „körkapcsolásos rendszer”, ugyanis a konferanszié a teremben járva magyarul és angolul is tolmácsolta a jelenlévők felé az előadók, meghívott vendégek válaszait. A feltett kérdések és a közös ügy egyfajta hálóként erősítette meg a közös szálakat, hiszen sokfélék voltunk, vagyunk, különféle értékeket képviselve és más-más dolgokat előtérbe helyezve élünk, de ezen a napon az biztosan közös pont volt, hogy a magyarság érték, a magyar kultúra és a közös gyökerek megkerülhetetlen alapot biztosítanak. A napot záró táncház körtánca foglalta szimbolikus keretbe a rendezvényt. Többen kiemelték, hogy az írekben és Írországban mennyire szeretik azok nyitottságát, az elfogadást, amellyel egymás és az idegenek irányában vannak. Ez a nap megerősítette, van a magyarokban és írekben is közös, emberi tényező, van életöröm, ahol mint a közös táncban, feloldódnak a határok, és abban a mesebeli tükrös szívben önmagával találkozik az ember.