Vilnius, Litvánia fővárosa gazdag és sokrétegű történelmi múlttal rendelkezik. Kevesen tudják azonban, hogy a város utcái, templomai és közintézményei számos ponton őrzik a magyar történelem emlékeit is. A magyar-litván kapcsolatok évszázadokra nyúlnak vissza, és királyok, szentek, hadvezérek révén maradandó nyomot hagytak Vilnius arculatában. Ezek az emlékek nemcsak történelmi érdekességek, hanem a közös közép-európai múlt fontos tanúi is, amelyekbe lépten-nyomon belebotlunk az óváros macskaköves utcáit járva.
Szent Hedvig öröksége
A litván–magyar történelmi kapcsolatok egyik legkiemelkedőbb alakja Szent Hedvig (1374–1399), I. (Nagy) Lajos magyar király lánya. Hedvig életútja három országot kötött össze: Magyarországon született, Lengyelország királynőjeként uralkodott, és férjével, Jagelló Ulászlóval együtt kulcsszerepet vállalt Litvánia keresztény hitre térítésében. Hedvig rendkívüli műveltsége, mély vallásossága és politikai bölcsessége hozzájárult ahhoz, hogy Litvánia bekapcsolódjon az akkori Európa keresztény és kulturális közösségébe. Rövid élete ellenére maradandó örökséget hagyott maga után és a római katolikus egyház 1997-ben szentté avatta.
Vilniusban a Litván Tudományos Akadémia Vrublevskių Könyvtárának előcsarnokában látható Szent Hedvig és Jagelló Ulászló szobra, amely méltó módon állít emléket annak a magyar származású királynőnek, aki döntő szerepet játszott Litvánia történelmében. 2010-ben pedig a krakkói Wawel székesegyház Szent Hedvig ereklyét adott át a Vilniusi Szűz Mária Mennybemenetele templom részére. A templomban oltárt állítottak az ereklye tiszteletére és Szent Hedvig emlékének méltó megőrzésére.
Szent László kápolna
A magyar emlékek sorában kiemelt helyet foglal el a Vilniusi Szent Szaniszló és Szent László székesegyház. Maga az elnevezés is jelzi, hogy Szent László, a 11. századi magyar király alakja Litvániában is különös tiszteletnek örvendett. Jagelló fejedelem a keresztségben - Szent László király iránti tiszteletből - felvette a László nevet, és a vilniusi székesegyház egyik védőszentjévé választotta. A templom egyik legértékesebb része a Szent László-kápolna, amelyet a 18-19. századi átépítések során alakítottak ki. Az ovális alaprajzú kápolnát egykor gazdag freskódíszítés ékesítette. Ezek részletei és a fennmaradt latin feliratok: ZELUS (buzgóság) és FIDES (hit) – ma is tanúskodnak a kápolna teológiai üzenetéről. Az oltáron álló Szent László-szobor a magyar királyt magasba emelt kereszttel ábrázolja, a keresztény hit védelmezőjeként. A szobrot a cári hatalom döntése alapján hosszú ideig letakarva tartották, és csak a 20. század elején válhatott ismét láthatóvá.
Bekes-hegy
Vilnius magyar vonatkozású emlékei közé tartozik a Bekes-hegy is, amely Bekes Gáspár (1520–1579) magyar hadvezér nevét viseli. Bekes pályafutása szorosan összefonódott Báthory István uralkodásával: ifjúkorában ellenfelei voltak egymásnak, később azonban kibékültek, és Bekes Báthory egyik leghűségesebb barátjává és seregének vezérévé vált. Bekes Gáspár a polocki csata után nem sokkal hunyt el. Utolsó kívánsága az volt, hogy a Vilnelė folyó melletti dombon temessék el. A hegy azóta viseli a nevét. Sírjára Báthory István nyolcszögű, torony alakú síremléket emeltetett, amely azonban a 19. század közepén a folyó alámosása miatt Bekes sírjával együtt leomlott, így helyén ma egy síremlék áll.
A Vilniusi Egyetem
A vilniusi magyar emlékek közül kiemelkedik a Vilniusi Egyetem, amelyet Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem alapított. Uralkodása idején (1576–1586) élte Litvánia a magyar jelenlét „aranykorát”: litván történészek szerint ekkor szolgált itt a legtöbb magyar. Báthory István 1579. április 1-jén kelt alapítólevelével az addig működő Jezsuita Kollégiumot egyetemi rangra emelte, amit XIII. Gergely pápa bullája is megerősített. Az intézmény hamar a térség egyik legfontosabb szellemi központjává vált, és ma is Litvánia első számú egyetemeként működik. Az egyetem több pontján találkozhatunk Báthory István emlékével: emléktábla a Nagyudvarban, portrék és festmények a Szent János-templomban, a könyvtár Fehér Termében és más reprezentatív helyszíneken, valamint egy külön Báthory-terem, amely az uralkodóhoz kapcsolódó emléktárgyakat mutatja be.
Szent Hedvig, Szent László, Bekes Gáspár és Báthory István alakja világosan mutatja, hogy a magyar jelenlét nem volt mellékes Litvánia történetében. A vallási, katonai és szellemi örökség ma is kézzelfogható módon van jelen Vilnius városában. Ezek az emlékek nem csupán a múlt részei: hidat képeznek a jelenben a két nemzet között. Vilnius így nemcsak Litvánia fővárosa, hanem egyben közös közép-európai történelmünk egyik fontos emlékezethelye is.
A Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális Szövetsége néhány évvel ezelőtt felkutatta ezeket a magyar vonatkozású emlékhelyeket és egy prospektus is készült, amelyen térképre helyezték azokat. A Szövetség a Vilniusba látogató magyaroknak igény szerint túrát is vezet, ahol az összes helyszínt bejárják.
Egy ilyen túrán vett részt még 2025 decemberében Dr. Szilágyi Péter helyettes államtitkár és Kárpáti Kata Szandra, a Kőrösi Csoma Sándor és Petőfi Sándor Programok programfelelőse, valamint az Erasmus+ program keretében a városban tartózkodó budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium néhány tanulója és pedagógusa is.
