Látogatóban Bayreuthban

Beszámoló egy német–francia–magyar filharmóniai projektről

/ Juhász Gergely /
juhasz.gergely képe
A bayreuthi székhelyű deutsch-französisches forum junger kunst immáron több évtizede szervezi meg fiatal zenészeknek nemzeteken átívelő filharmóniai projektjét, amelyben magyar zenészek is részt vesznek. Bazsó Borkával, a deutsch-französisches forum junger kunst munkatársával beszélgettünk Bayreuthban, 2019. április 28-án.
Látogatóban BayreuthbanLátogatóban BayreuthbanLátogatóban BayreuthbanLátogatóban Bayreuthban

A beszélgetésünk apropója, hogy most zajlik az egyesületetek, a deutsch-französisches forum junger kunst egyik legnagyobb projektje, a Fiatal német–francia–magyar filharmonikusok projekt. Mit érdemes erről a projektről tudni?

Ez a projekt most már több mint harminc éves. Nicolaus Richter karmester kezdeményezésére indult el, a magyar kapcsolat később jött hozzá. Alapvetően német–francia szervezet vagyunk. Lényegében ez egy zenekari akadémia fiatal zenészeknek, 18 és 30 év között. Az első két napon vannak regiszterpróbák, utána van egy hét összpróba, majd egy hét turné. A fiatal zenészek számára ez jó lehetőség tapasztalatszerzésre.

Minek köszönhető, hogy egy német–francia egyesület projektjébe magyar résztvevők is bekerülhetnek? Hogy jött be a képbe a magyar vonal?

Ez egyrészt személyes kapcsolatoknak köszönhető. Karmesterünknek, Nicolaus Richternek nagyon sok jó zenész barátja van Magyarországon. Másrészt támogatónk, a Deutsch-Franzözisches Jugendwerk (DFJW) támogatja a trinacionális projekteket is, és ennek kapcsán gondolkoztak el a szervezetünkben azon, hogy ki lehetne a harmadik fél. Mivel Nicolausnak, aki egyben a Richard Wagner Verband Bayreuth elnöke, már megvoltak a jó magyar kapcsolatai, kézenfekvő volt, hogy a magyarok vegyenek részt a projektben harmadik félként.

Említetted, hogy ez a projekt már több mint 30 éves. Mióta vannak benne a magyarok?

A magyarok 2014-től vannak szorosabban benne, de már előtte is voltak néha-néha magyar zenészek.

Hogyan szólítjátok meg a zenészeket, hogy vegyenek részt a projektben?

Szórólapokkal, plakátokkal, e-mailekkel és Facebookon. Több régi zenészt vissza szoktunk hívni, és természetesen a személyes kapcsolatok is sokat számítanak. Mivel non-profit szervezet vagyunk, próbálunk minimális összegeket kiadni.

Nemzetközi csapatban mindig izgalmas dolgozni, hiszen sokat lehet tanulni más kultúrákról, attitűdökről, de saját magunkról is. Mennyire működik jól egy ilyen három nemzetből álló csapat?

A mi projektünk azért különbözik mindegyik másiktól, mert nemcsak a zenére fektetünk nagy hangsúlyt, hanem a nemzetközi kapcsolatokra is. Mindennap vannak úgynevezett nyelvi és kulturális animációink. Ezek segítségével megpróbáljuk megismertetni a másik kultúrát a többiekkel. Az elején, amikor a részvevők megérkeznek, nyilván mindenki a saját nyelvét beszélőkhöz megy oda, mert keresi a biztonságot. Ahogy aztán halad a projekt előre, úgy nyitnak egymásra. A végére komoly nemzetközi baráti körök alakulnak ki: olyan szinten, hogy vannak, akik a mai napig egymást látogatják.

Milyen nyelven beszélnek egymással a részvevők?

Az egymás közötti nyelv sokszor a német vagy a francia, illetve az angol. Az angolt azért próbáljuk elkerülni. Nálunk a csapat soha nem beszél angolul, hanem mindig mindent lefordítunk mind a három nyelvre. A résztvevők nyilván maguk döntik el, hogy melyik nyelvet választják, de többen törekednek arra, hogy a másik nemzet nyelvét is használják.

Nemzetközi környezetben elég általános jelenség, hogy a kisebb nyelvi közösség beszélője idomul a nagyobbhoz, de magyar mint idegen nyelv tanárként nagyon jó látni, hogy a magyarok nemcsak résztvevőként képviseltetik magukat nálatok, hanem a nyelv és a kultúra által is.

Ezt mi is fontosnak tartjuk, és a magyar nyelvet a többi résztvevő is izgalmasnak találja. Csináltunk például olyan animációt, ahol a résztvevők megtanulták a Tavaszi szélt magyarul.

A zenészeknek van lehetőségük arra, hogy a közös munkán és az animációkon kívül jobban megismerjék egymást?

Április 25-én volt az úgynevezett Bergfest, amely egy laza összpróba, egy kis bolondozás és fellépési lehetőség a zenészeknek. Aztán minden évben szervezünk egy vezetést a Richard-Wagner-Festspielhausban. Ezen kívül volt egy kulturális napunk interkulturális tréninggel. A szabadidőjükben a zenészekre van bízva, hogy mit csinálnak. Bayreuthban elég könnyen tudnak spontán módon találkozni, mert a város kicsi.

Hol lépnek fel a zenészek a próbák után?

Karlsruhéban, Strasbourgban és kétszer Bayreuthban, a bayreuthi operaházban.

Milyen egyéb programjai vannak az egyesületeteknek? Van esetleg még egyéb magyar vonatkozású programotok?

Magyar vonatkozásúból ez az egyetlen. A többi projekt német–francia vonatkozású. Van egy képregényrajzoló, illetve egy színházi projektünk. Ez lesz idén, 2019-ben, de a programkínálatunk folyamatosan változik.

A beszélgetésünket olvasó zenészeknek mit mondanál, miért érdemes jelentkezniük a jövő évi német–francia–magyar filharmonikusok projektbe?

Egyrészt jól néz ki az önéletrajzban. De ne csak ezért gyertek! Ez egy iszonyatosan jó projekt. Ez alatt a két hét alatt nyitott, inspiráló, kedves emberekkel lehettek és rengeteget tanulhattok. Emellett zeneileg is nagyon jó élmény egy négy koncertből álló turnét végigcsinálni. Ha valaki zenészként képzeli el a jövőjét, akkor ez egy jó beugró. És jó buli. :)