Kettős köt(őd)és

Magyar - új-zélandi összefonódások

/ Győri Ágota /
gyori.agota2023 képe
Magyarország és Új-Zéland két igen különböző természetrajzzal megáldott ország, a fizikai távolságról nem is beszélve, mégis található rokonság a két ország természeti csodáiban.

 

A Hévízi-tó az egyik olyan természeti érték Magyarországon, amiről az átlagember nem is gondolná, hogy az messze becsesebb annál, mint amilyennek első ránézésre látszik. Gyógyító, nyugtató hatása mellett a világ legnagyobb, biológiailag aktív, természetes taváról beszélhetünk. Jellegzetes fürdőházával nem véletlenül vált a Balaton-régió, sőt egész Magyarország egyik ikonikus jelképévé.

Hasonló földrajzi jelenséggel csak Új-Zéland északi szigetén, Rotoruában találkozhat az érdeklődő. A hasonlóság azonban nem merül ki ennyiben: a tó felszínének csodás képét meghatározó vörös tündérrózsák (Castalia rubra longiflora) csak Hévízen és Új-Zélandon láthatók!

Rotorua az 1300-as évek közepén vált ismertté az emberek számára, amikor egy Te Arawa törzsbéli kenu megérkezett Maketuba a közeli Plenty-öböl partján. A maori kultúra szerint Ihenga, a Te Arawa törzs harcosa véletlenül fedezte fel Rotoruát. Akkoriban éppen várandós feleségének keresett élelmet, amikor egyik kutyája egy kiwi madarat üldözőbe véve eltűnt az erdőben. A kutya néhány órával később vizes bundával tért vissza, és egy hal lógott ki a szájából.

Ihenga így rájött, hogy közel kell lennie a vízhez, ezért addig kutatta az környező erdőt, amíg a Rotoiti-tóra és a Rotorua-tóra nem bukkant. Magát Rotorua települést pedig a kormány az 1880-as évek elején építette ki, hogy a már akkor szép számban odalátogató turisták itt szállhassanak meg. Napjainkban is a maori kultúra egyik legfontosabb központja a település és környéke az országban – az őslakosok dalai, mondái és szertartásai teszik a rotoruai maori kultúrát kötelező élménnyé.

Hévíz azonban már a középkorban is ismert volt, 1328-ban írásban először említett neve is a meleg vízű forrás jelenlétéről árulkodik. A 18. század körül vált szélesebb körben ismertté a gyógyhatású tó. Bél Mátyás polihisztor 1731-es leírást készített az akkori állapotokról; „Vize pedig savas és gyógyító hatású, éppen ezért régebben fürdőházat is építettek melléje, amelyben vizét tűzzel is melegítették és így sok embernek adott módot a fürdésre. De miután az épület összeomlott már többé nem használják”.

A fürdőhely kiépítésében a 19. században nagy szerepe volt a Festetics családnak, akik amikor az 1860-as években építésre alkalmas területhez jutottak, 1871-ig a tó körül hét házat építtetek, melyek közül az úgynevezett Hetes ház ma is áll. Az építkezéseknek köszönhetően a tó országos jelentőségre tett szert, mint turisztikai és gyógyászati célpont.

Akár Magyarországon, akár Új-Zélandon érdemes kiélvezni a termálvizek jótékony hatásait, amikből akad jónéhány. A termálvíz javítja a vérkeringést, számos ásványi anyagot tartalmaz, amit a testünk pihenés közben felvesz belőle. A hő hatására kitágulnak az erek és élénkül a keringésünk, ami jót tesz a szívnek is.

Azoknak pedig, akik nem igazán szeretnek sportolni, itt egy jó hír: hatása felér akár egy edzéssel is! Továbbá, mint minden wellness kezelés, a termálvíz is kiválóan csökkenti a stresszt: jobban alszunk tőle, izmainkat ellazítja, így a felgyülemlett feszültség is távozhat. Pozitív hír a krónikus fájdalommal élők számára, hogy kiváló fájdalomcsillapító módszer is egyben: izületi problémák, izomfáradtság, szövetkárosodás – mindezekre szintén enyhülést hozhat a forró fürdőzés.