„Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson” (Lukács 2,7). A Szent Család eme tapasztalata ihlette az adventi Szent Család-járás szokását, mely az egyik legelterjedtebb magyar ájtatosság a karácsony előtti időszakban. Egy plébánia vagy közösség családjai úgy fejezik ki a Szent Család iránti tiszteletüket és szeretetüket, hogy adventben mindegyikük – egy kép formájában – néhány napra ”befogadja” saját lakásába Jézust, Máriát és Józsefet. Így családról családra jár egy kép, mely a Szent Családot ábrázolja.
A Szent Családot befogadó családnál összegyűlik egy kis közösség, melynek tagjai együtt énekelnek és imádkoznak családjaikért, készülve így Jézus születésére. A befogadó család tagjai a következő családhoz magukkal viszik a képet és továbbadják a következő családnak, ahol ismét közös imádságot folytat a közösség. Az ájtatosságot mindig szeretetvendégség követi.
Az augsburgi Magyar Katolikus Misszió családjai körében kezdeményezésemre tavaly elindult ez a szokás, melyet idén ismét felélesztettünk. A Szent Család képét a Misszión őrizzük, mely advent második vasárnapján „útnak indult” és három Augsburg és környéki magyar családhoz is betért. Közösen imádkoztunk a Misszió családjaiért és a magyar családokért, majd ételben-italban is osztoztunk. Hangulatos és bensőséges esték voltak ezek, melyek segítették lelki készületünket a közelgő ünnepre.
A Szent Család képe a hétvégén az adventi lelki napok keretében kerül vissza ünnepélyesen a Misszióra.
