Torontóban nagy és virágzó zsidó közösség él, aminek számos tagja rendelkezik magyar felmenőkkel. Érdekes információ, hogy Torontó első magyar lakosai is zsidó kereskedők voltak, akik a 19. század végén érkeztek a városba. Néhány a fellelhető családnevek közül: Goldhammer, Klein, Schwartz.
A kanadai magyar-zsidó közösség lélekszáma a II. világháborút követen és az 1956-os forradalom hatására nagy mértékben megugrott. Jelentősebb, tízezres magyar-zsidó közösségek jöttek létre Torontóban és Montreálban. Az első magyar-zsidó hitközség már a századfordulón megalapult Montreálban.
A világ számos pontján megtalálható magyar diaszpóraközösségek jellemzően templomok köré szerveződtek, így a magyar-zsidó közösség és a többi felekezet programjai ritkán voltak átfedésben. További komoly kihívást jelent a kanadai magyar közösségek számára a multikulturális környezet, ami a beolvadásnak kedvez. Ennek ellenére a magyar-zsidó közösség tagjaiból is sokan megőrizték kettős identitásukat, amihez harmadikként a kanadai is társult.
Hanuka alkalmából egy kisebb informális programot szerveztek, amin közel száz fő vett részt. Az esemény egyik különlegessége, hogy négy generáció képviseltette magát, így az 56-ban érkező 90-es korosztály mellett szép számban jelen voltak a szocializmus alatt érkező 60-70 éves korosztály tagjai, valamint a rendszerváltás után érkezők köre, akik a 40-es korosztályt képviselték az iskolás korú gyermekeikkel.
Külön megtiszteltetés volt, hogy az eseményen személyesen részt vett Ontario állam parlamentjének konzervatív képviselője, Roman Baber, aki köszöntötte az ünneplő közösséget és egy elismerő oklevelet adott át a szervezőknek.
A hanukai ünnepségek jellemzően családias közösségi események, amikről nem hiányozhatnak a gyermekprogramok, előadások, koncertek. Az est során három tehetséges fiatal lány zongora előadását hallgathatták meg a jelenlévők, akiket utána Szabados Mihály színművész varázsolt el egyedülálló produkciójával. Az M, mint Mizantróp Moliére darabja alapján készült színdarab, amit Szabados Mihály egyedül ad elő, több szereplőt is megszemélyesítve lakásszínház formájában.
Fontos megemlíteni, hogy Hanukához hagyományos ételek is kapcsolódnak, amit az ünnep nyolc napja során szoktak fogyasztani. Ezek jellemzően olajban sült ételek, amik emlékeztetnek a szent olaj csodájára, amiből csupán egy napra elegendőt találtak a szentély visszafoglalását követően és mégis 8 napig kitartott. Ennek emlékére fánk és latkesz (olajban sült reszelt burgonya) készült.
Mivel a zsidó vallás egyik alappillére a Tikun Olam, a világ jobbá tétele, ezért Torontó egyik emblematikus helyéről, a DANI-Torontó-tól rendeltük a kóser ételeket. A fogyatékossággal élő felnőttek számára 2006-ban létrehozott intézmény egyik társalapítója és vezetője László Kathy, aki egyben a torontói magyar-zsidó közösség aktív tagja is.
Az esemény fontos eleme volt a jövőbeli tervek bemutatása és közös kialakítása, valamint önkéntes segítők bevonása. A szervezet örömmel vár új tagokat programjaira és segítő kezeket a megvalósításhoz. A legértékesebb, amit egy ember adhat, az az ideje, amivel hozzájárul a közösség munkájához.
Mivel a zsidó naptárban a napok napnyugtától napnyugtáig tartanak, így a gyertyagyújtással is meg kellett várni, amíg leszállt az éj, és fellobbanhatott Hanuka első lángja. Az ünnep során napról napra eggyel több gyertyát gyújtunk meg, míg végül az utolsó napon már 8 gyertya világítja be az éjszakát. A hanukiának viszont nem nyolc, hanem kilenc ága van, és a kilencedik ág eltérő magasságú. Ez a plusz láng felel a többi gyertya meggyújtásáért, ezért sámesznek, vagy szolgalángnak is szokták nevezni.
A zsidó közösségben a Hanuka ünnepe a szabadság és az önrendelkezés egyik különleges szimbóluma is. A fény ünnepének is nevezett esemény annak a győzelemnek állít emléket, amelyben a Makkabeusok hároméves szabadságharcuk során győzelmet arattak az Izraelt elfoglaló szíriai görögök fölött. A harc a Jeruzsálemi Szentély visszafoglalásával ért véget i. e. 165-ben és ezzel helyreállt Izrael függetlensége. Kevesen tudják, de több mint 2000 évig a zsidó nép nem lázadt fel elnyomói ellen. A varsói gettólázadás volt két évezred után az első fegyveres felkelés, ahol szintén maroknyi zsidó csapatok szálltak szembe a Harmadik Birodalom erőivel.
Fotók: Koltai András és Kürti Csaba
