Az idei évben is megrendezésre került a nyugat-európai magyarság egyik legnagyobb eseménye, a Frankfurti Jótékonysági Magyar Bál és Táncház.
Január utolsó szombat délelőttjén néhány lelkes cserkész szülő segítségével részben előkészítettük a bál helyszínét: asztalterítőt, szalvétákat tettünk az asztalokra, plakátokat ragasztottunk a helyszín különböző pontjaira, majd délután elvégeztük az utolsó simításokat, a táncosokkal elpróbáltuk a bálra készített koreográfiákat és este nyolc órakor már teljes báli öltözetben vártuk a mulatság kezdetét.
A vendégek idén is két zenei műfaj közül választhattak: a lenti nagy teremben az Asterix zenekar könnyűzenét, az emeleti kisebb teremben a Varázskör zenekar népzenét szolgáltatott a bálozóknak. A táncházban Mester Márk és Mester-Szabó Ágnes tanította az érdeklődőket, valamint én is mutattam néhány felcsíki polgári táncot.
Az est folyamán nem csak mulatni lehetett, hanem táncos előadásokkal is készültek a helyi magyarság különböző csoportjai: először a fiatal cserkészektől palotást láthattunk, a frankfurti Cifra Ifjúsági csoportja magyarpalatkai koreográfiát, a frankfurti Rezeda és a heidelbergi Áfonyahegy néptánccsoportok egy közös szilágysági koreográfiát, a Cifra Néptánccsoport fiatalabb korosztálya felcsíki koreográfiát mutatott be.
Ezután tombola következett: a nyeremények között az Erős Pistától kezdve könyvön, kézműves tárgyakon keresztül tortáig sok minden megtalálható volt. A tombolából befolyt összegez az EMKE (Egyesület a Magyar Kultúra és az Európai Népek Kölcsönös Megértésének Támogatásáért e. V.) a szórványban és a diaszpórában élő magyar fiatalok támogatására fordítja.
A tombola után még egy jó hangultú rocky koreográfiával hangolták újra a bálozókat a mulatságra, ami hajnali négy óra körül a Himnusz közös eléneklésével zárult.
A Frankfurti Jótékonysági Magyar Bál és Táncház ismét kiváló alkalom volt a helyi és környékbeli magyarság találkozására, a közel 800 résztvevő jól mutatja azt, hogy a helyi magyarság egy folyamatosan megújuló, erős, élő közösség.
