Filmbemutató a Kálnay testvérekről Buenos Aires-ben

Történetek az argentínai szórvány magyarság életéből

/ Dr. Tari Adrienn /
tari.adrienn képe
2015-ben az Ars Hungarica keretén belül, Leidemann Sylvia, Leidemann Mariana, Róth Péter és Magyar László elindítottak egy projektet, mely az argentin magyar diaszpóra kiemelkedő alakjainak életútját tárja fel.
A Kálnay film bemutató Buenos Aires-benA film készítői: Alma Jawebaum, Ariel Ramos, Róth Péter, Leidemann, Mariana, Carmen Souto  München SörözőKálnay András és Kálnay György

Róth Péter (elismert vizuális magyar művész Buenos Aires-ben) és Leidemann Mariana, építész (Ars Hungarica bizottság tagja) úgy döntöttek, hogy elsőként Kálnay András (1893-1982) és Kálnay György (1894-1957) testvérpár építészeti munkásságát veszik górcső alá. 2016-ban az Ars Hungarica szervezésében előadást tartottak a testvérpárról. Az Ars Hungarica közbenjárásával a projektet a Buenos Aires-i kulturális védnökség elé terjesztették, hogy a két építészről egy dokumentumfilmet készíthessenek. A tervet a városi vezetés elfogadta, és közel egy órás film készült el, Juan Martín Hsu rendezésében, Leidemann Mariana, Róth Péter és Ariel Esteban Ramos narrációjában.

 A film célja, hogy bemutassa az első világháború után Argentínába érkezett testvérpár munkásságát, azt a jelentős, Európából hozott esztétikai és konstrukciós technikát, mely mind a mai napig jelentősen meghatározta Buenos Aires arculatát. Innen jön a film címe is: "Conexión Kálnay" avagy Kálnay testvérek, mint  kapocs Magyarország és Argentína között. Munkájuk egyfajta átültetése az európai hagyományoknak, a magyar elemeknek egy multikulturális világba, melyet Buenos Aires maga képvisel.

A filmből megtudhatjuk, hogy a két testvér 1920-ban döntött úgy, hogy Amerikába emigrálnak, csak a véletlennek köszönhetően érkeztek Argentínába, a hajó ugyanis, amely az Egyesült Államokba indult, a nyílt tengeren irányt változtatott Río de la Plata felé.  Megérkezésük után 1921-ben megkapták a Buenos Aires-i városi hatóság engedélyét, és “Kálnay és Társai” néven megalapították vállalatukat. A húszas évek közepéig a két testvér együtt dolgozott, majd külön utakon folytatták pályafutásukat, azonban külön-külön is nagyon sikeresek voltak. Kálnay András nevéhez több száz épület köthető, a filmben bemutatják egyik legemblematikusabb művét, a München Sörözőt (Cervecería Munich). Kálnay György is sikeres maradt a szakmában, az ő egyik leghíresebb épülete a ma is működő Luna Park szintén szerepel a filmben. 

A film kitér arra, hogy a Kálnay testvérek alkotásai a két világháború közötti időszakban átmenetet jelentettek az akadémikus stílus és a modernizmus között, épületeik tanúi az akkori középosztály társadalmi és politikai felemelkedésének. Munkáikra jellemző a tradicionális közép-európai építészet és az új-indigenizmus ornamentikájának ötvözete, bizonyos épületek esetén pedig megjelenik az art decó. Figyelemreméltó könnyedséggel kezelik a művészi formák széles eszköztárát és a vegyes technikák alkalmazását.

A film bemutatja nem csak a Buenos Aires-ben, de a Chascomús-ban épített alkotásokat is,  melyekről és a Kálnay testvérekről több, ma is aktív építész és történész nyilatkozik, úgy mint Juan Ramón  Gutiérrez, Yamil Kairuz, Ricardo Calderón, Alicia Lahorcade, Carlos Inchausti Godoy, Alejandro Machado. Illetve a ma is élő rokon, úgymint  Pablo Kálnay (Kálnay György unokája) és Esteban Kálnay (Kálnay András fia), beszámolói teszik igazán különlegessé ezt a jelentős hiányt pótló dokumentumfilmet. A filmet Buenos Aires-ben a nagy érdeklődésnek köszönhetően háromszor vetítették, és szeptemberben magyar felirattal eljutott Pécsre is a Porta Pannonia Egyesület szervezésében. Bízunk benne, hogy a filmnek köszönhetően egyre többen ismerik meg e két kiváló építész munkáját mind Magyarországon, mind Argentínában.