Húsvét szombatján különleges esemény hozta össze a Calgary-ban és környékén élő magyarokat: egy közös tojásírókázó workshopot tarthattam. Az alkalom nemcsak az alkotásról szólt, hanem arról is, hogy a résztvevők kapcsolódhassanak egymáshoz és együtt elevenítsük meg a húsvéti készülődést.
Húsvét szombatján különleges hangulat lengte be a Calgary-iMagyar Házat, ahol tojásfestő workshopot tarthattam. Az esemény iránt nagy érdeklődés mutatkozott, még Lethbridgeből is érkeztek résztvevők, hogy együtt merüljenek el a magyar népi hagyományokban.
A workshop középpontjában a tojásírókázás állt, amely az egész Kárpát-medencében évszázadok óta ismert tojásdíszítési technika. Ennek során a mintákat forró méhviasszal írjuk meg a tojás felületére egy speciális eszköz, az íróka segítségével. Ez több néven is ismert, mint például kesice vagy gica. A viasszal fedett részek megőrzik a tojás eredeti színét, míg a tojást festőlébe merítve a többi felület megszíneződik. Miután a festék megszáradt, gyertya lángja fölött óvatosan leolvasztjuk a viaszt, és így előtűnnek a finom minták.
A foglalkozás során nemcsak a technikát sajátíthatták el a résztvevők, hanem a húsvéti tojásokhoz kapcsolódó szimbolikával is megismerkedhettek. A hagyomány szerint a tojás az élet, az újjászületés és a termékenység jelképe, ezért igyekeztem olyan motívumokat választani, amelyek bőséget, szerencsét vagy pozitív jövőt hivatottak megidézni. A folyamat során csak piros tojásokat készítettünk, mint ahogyan a Keleti-Kárpátokban fekvő Gyimesben is tették. Hiszen a piros szín Jézus vérét szimbolizálja, emlékeztetve Jézus halálára és feltámadására.
A workshop családias, inspiráló légkörben zajlott, ahol kezdők és gyakorlott kézművesek egyaránt örömmel alkottak. A résztvevők nemcsak szép tojásokkal, hanem élményekkel és egymás társaságának örömével is gazdagodtak.
Képek: Szabó László
