A cserkészet, melyet szülővárosomban, Pécsett kezdtem művelni, egész fiatalkoromat meghatározta. Tizenkét éves koromtól jártam regös cserkésztáborokba, öt éven át az egyik altábor parancsnoka voltam. Mindez elültette bennem a magyar népi kultúra iránti szeretetet is. Jártam két világ dzsemborin (2003 Thaiföld, 2007 Anglia), ahol megtapasztaltam a cserkészet nemzetközi erejét és azt, hogy magyarnak lenni nagyon is felemelő dolog. A 2010-ben Magyarországon rendezett Közép-Európai Cserkésztalálkozó egyik fő szervezője voltam. Részt vettem a Csapatparancsnok Vezetőképzésben is, aminek később képzésvezetője lettem. Feleségemet is a cserkészeten keresztül ismertem meg, két gyermekünk született, így mi családként fogunk bele a Kőrösi Csoma Sándor Programba.

Szociológus hallgatóként a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium volt a másik nagy műhely az életemben. Az onnan származó tapasztalataim, a közösség ereje, az értelmiségi attitűd, a nyitottság és a párbeszédre való készség belső igénnyé vált bennem.

Külön megtiszteltetés számomra, hogy pont Garfieldba, a KMCSSZ egyik központi helyére utazhatok, sőt a legendaként emlegetett Fillmore-ba is ellátogathatok majd. Nagy örömmel szervezem közösségeim életét, szeretek emberek között lenni, új barátságokat kötni és a régieket fenntartani. Megtapasztaltam, milyen nagy hatással lehetek a környezetemre cserkészként. Szeretném a Külföldi Magyar Cserkészszövetségben a csapatalapítási munkát segíteni, és remélem, ilyen módon sikerül majd egy kicsit a magyar cserkészetet újra egyesíteni.