Bár külföldön születtem, szüleim neveltetése által gyerekkorom óta magyarnak vallom magam. Megtanítottak magyarul beszélni, írni, olvasni, de büszkeségem a magyar kultúra iránt csak akkor bontakozott ki, amikor 14 évesen a külföldi magyar cserkészszövetséghez csatlakoztam. Ez ugyanis lehetőséget adott arra, hogy hasonló korú gyerekekkel beszélgethessek, játszhassak, népdalokat és néptáncot tanulhassak, ezen felül magyarságismereti tudásomat bővíthessem.

Gimnáziumi éveimet a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium és Líceumban töltöttem, majd Bécsbe visszatérve zenetudományt tanultam, beléptem egy magyar néptánccsoportba és gyerek-istentiszteleteket vállaltam a református egyháznál. Zenetudományi tanulmányaim alatt elkezdtem magyar népjátékokat és népdalokat kutatni, gyűjteni.

A cserkészetben is mindvégig aktív maradtam, különféle továbbképzéseken vettem részt, programokat, ünnepségeket rendeztem, és előkészítettem a kiscserkész táborokat és az őrsvezető képzést.

Az évek és tapasztalataim során rájöttem, mennyire fontos számomra magyarságom és az, hogy külföldön is egy magyar közösséghez tartozzak. Az ösztöndíj során szívvel és lélekkel azon leszek, hogy segítsek a frankfurti magyaroknak megőrizni és ápolni magyarságukat.