Rendhagyó évindító szalonnasütés a Cambridge Kossuth Házban

/ Farkas Virág /
farkas.virag képe
Idén immár harmadik alkalommal, szeptember 14-én rendezték meg a rendhagyó iskolakezdő szalonnasütést a Kossuth Háznál. Ez azért is különleges a helyi magyarság számára, mert ilyenkor szeptember közepén alkalom nyílik a magyar családoknak egy jó hangulatú sütögetésre, együttlétre, beszélgetésre egyaránt.
Ugrálóvár is volt a Kossuth Házban.A fiúk hamar megrakták a tüzet a finom szalonnához.Nagy öröm a fiúknak a foci.Pózol a kis pillangólány és a vidám gyerekcsapat.

Szerencsére az idő is kegyes volt hozzánk, így a gyönyörű napos időben gyűlt össze a helyi magyarság. Az idei szalonnasütést a Guelph-i Magyar Iskola és a Kitcheneri Magyar Iskola tanítói nyitották meg. Nagy szeretettel köszöntötték a résztvevőket, és ismertették a rendezvény sokféle programját. Hangsúlyozták az adományozási lehetőséget, amelynek teljes összegét a Kossuth Ház soron következő felújítására tervezik fordítani.

A gyerekeknek számos program ígérkezett, ezeket nem haboztak kipróbálni. Elsőként az ugráló várat vették birtokba, amelyen egész naplementééig volt lehetőségük aktívan mozogni. A fiúk nagy örömére focicsapatok is alakultak és lelkesen rúgták a bőrt, amíg csak bírták. Nagy népszerűségnek örvendett továbbá az arcfestés és a csillámtetoválás is. Ebben a lányok és a fiúk egyaránt örömüket lelték. Nagy élmény volt számukra hogy kívánságukra pillangók, hercegnők, batmenek, pokemon figurák bőrébe bújhattak egy napig.

A gyönyörű, zöld környezetben a gyerekek felhőtlenül játszhattak, mindenki talált magának kedvére való elfoglaltságot. A jó hangulat mellé természetesen idén is dukáltak a finom falatok, hazai ízek, mint a palóc leves és a lángos. És persze kihagyhatatlan eleme volt a délutánnak a ropogósra sült kolozsvári szalonna is, amelyet lila hagymával és finom házi kenyérrel, a tábortűz melegénél sütött meg és fogyasztott el a közösség.

A résztvevő családok nagy örömmel üdvözölték egymást újra. Felszabadult, baráti légkör hatotta át az eseményt. Jó volt hallani, ahogy egymással magyarul beszéltek, mesélték örömeiket, bánataikat, ringatták gyermekeiket, vagy éppen a nagyszülők mesélték lelkesen, hogy, megérhetik unokáik magyar közegben való felszabadult nevetését. Mert valóban ez egy kis apró közeg, ahol a magyar emberek önmaguk lehetnek e nagy kontinensen…

Hálásan köszönjük, a szülök segítő közreműködését, a Kossuth Ház támogatását, Kovács Ibolya és László szakácsok önkéntes munkáját és a magyar kormány hozzájárulását, hogy e rendhagyó program megvalósulhatott és ismét elültetett valamit a magyar gyermekek szívében, ami idővel jövőnk záloga lesz.