Már napokkal korábban érezni lehetett, hogy különleges vasárnap közeleg. A Brüsszeli Tanoda és Fejlesztőház terme ünneplőbe öltözött: karácsonyi díszek, meleg fények, apró részletek jelezték, hogy hamarosan megérkezik az, akit minden gyerek izgatottan vár. A Mikulás-nap nemcsak egy program volt, hanem közös készülődés, találkozás és ráhangolódás az adventi időszakra.
Délelőtt elsőként a kisebbek érkeztek meg szüleik kíséretében. Ahogy beléptek a terembe, már felcsendültek a jól ismert magyar Mikulás-dalok, zongorakísérettel. Gáspár Katalin, a Dó-tól Ti-ig Zeneiskola kiváló zongoratanára nemcsak kísérte az éneket, hanem játékosan vezette be a gyerekeket a hangszer világába is. A közös éneklés egyszerre volt meghitt és felszabadult: volt, aki bátortalanul dúdolt, más teljes hangerővel énekelte a dallamokat.
A várva várt pillanat sem maradt el: a Mikulás megérkezett, puttonyában minden kisgyermek számára meglepetéssel. Az ajándékok kiosztása után a kreativitás kapott főszerepet. Porcelángyurmából karácsonyfadíszek készültek, aminek a finom karácsonyi illata egyből belengte az egész termet. A gyerekek örömmel gyúrták, formázták az anyagot, s közben észrevétlenül született meg valami maradandó: egy saját készítésű dísz, amely majd az otthoni fára kerülhet.
Délután a nagyobbaké lett a tér – és velük együtt a kaland is. A Mikulás ezúttal késett. Hiába szóltak az énekek, hiába vártuk: csak a manók érkeztek a hírrel, hogy a szán már megvan, az ajándékok a helyükön, a rénszarvasok toporognak, de a Mikulás eltűnt. A helyzet komolyságát jól mutatta, hogy már-már új Mikulást kellett választani a gyerekek közül.
Ehhez azonban hét próbát kellett kiállniuk. Volt erős Mikulás, gyors Mikulás, okos és furfangos Mikulás, jószívű, célba dobó és egyensúlyozó Mikulás is. A feladatok egyszerre mozgatták meg a testet és az észt, miközben rengeteg nevetés és drukkolás töltötte meg a termet. Sok ügyes jelentkező akadt – de ahogy a gyerekek is megállapították, a Mikulást teljesen úgysem lehet helyettesíteni.
És valóban: végül megérkezett. Az igazi. Az ajándékok kiosztása után a nagyobbak is kipróbálhatták a porcelángyurmát, valamint különféle játékok és közösségi programok várták őket. A délután végére nem csak csomagokkal, hanem élményekkel, alkotásokkal és közös emlékekkel térhettek haza.
A Mikulás-ünnepség egyben nyitánya is volt az adventi időszaknak. A gyerekek már gyakorolhatták az alkotást a közelgő karácsonyra, a szülők pedig megtapasztalhatták, milyen ereje van a közösen megélt ünnepvárásnak. Nem véletlen, hogy a porcelángyurma-díszek a szülők körében is nagy sikert arattak.
A Brüsszeli Tanodában ezúttal is bebizonyosodott: az ünnep nem csak a naptárban létezik, hanem azokban a pillanatokban, amikor együtt éneklünk, játszunk, alkotunk – kicsik és nagyok, egy közösségként.
