Január 10-én kezdő néptáncosok számára került megrendezésre Baltimore-ban az az egész napos workshop, amelynek középpontjában a mezőségi táncok, azon belül is a magyarpalatkai táncok álltak. A foglalkozás célja az volt, hogy a résztvevők ne csupán alaplépéseket és motívumokat sajátítsanak el, hanem átfogó képet kapjanak a tanult táncok kulturális, történeti és zenei hátteréről is.
A workshop elején rövid elméleti bevezető hangzott el Mezőségről, a résztvevők képet kaptak arról, hogyan alakította a térség etnikai sokszínűsége – a magyar, román és cigány közösségek együttélése a helyi tánc,- és zenekultúrát. Kiemelten fontos, hogy a mezőségi táncok eredetileg nem színpadi bemutatásra szolgáltak, hanem a falusi közösségek mindennapi és ünnepi életének szerves részei voltak.
A gyakorlati foglalkozások során a magyarpalatkai táncok alapjaival ismerkedhettek meg a résztvevők. A tánc alapvető elemeitől elindulva, fokozatosan épült fel a tánckép egésze az alkalmon. Az oktatás során nagy hangsúlyt kapott a helyes tartás, a páros viszony és egyensúlyhelyzetek, valamint a zene és mozgás szoros kapcsolatának megértése. A kezdők számára különösen fontos tapasztalat volt az improvizáció alapjainak megtapasztalása, nem a szorosan kötött folyamatok tanulása.
A mezőségi táncoknak a táncházmozgalomban meghatározó szerepe van-volt. A hetvenes évektől kezdve ezek a táncok meghatározó helyet foglalnak el a városi táncházak repertoárjában. Mezőségen belül Magyarpalatka különösen fontos faluvá vált, mivel tánc- és zenei anyaga jól tanítható, ugyanakkor hiteles képet ad a hagyományos falusi táncéletről. A mezőségi anyag hozzájárult ahhoz, hogy a táncházmozgalomban az improvizatív táncolás központi szerepet kapjon.
A január 10-i workshop összességében fárasztó, de inspiráló élményt nyújtott a résztvevők számára. A foglalkozás nemcsak technikai tudást adott, hanem szemléletet is: a néptáncot élő, közösségi hagyományként mutatta be, amelyhez a mai táncosok is aktívan kapcsolódhatnak.
