Avagy kibontakoznak az ösztöndíjas barátságok
Február elején kaptam egy levelet Manninger Katica, frankfurti KCSP ösztöndíjastól, hogy lenne-e kedvem szerepelni az ünnepségen március 8-án. Természetesen örömmel vállaltam el a feladatot. Klasszikus énekes lévén az első gondolatom egy mini koncert volt, Kodály népdalfeldolgozásaiból. Azonban egy kicsit tovább ötletelve rájöttem, hogy más irányból lenne célszerű megközelíteni a megemlékezést. Habár klasszikus vonalon végeztem a tanulmányaimat, közel áll a szívemhez a népzene, a népdalok, illetve a hagyományőrzés, amit aktívan űzök immáron 13 éve. A Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület tagjaként (ami tagja a Magyar Hagyományőr Világszövetségnek) 10 éve járjuk az országot rendezvényről rendezvényre. Ezen a vonalon elindulva állítottam össze előadásomat a Tavaszi Emlékhadjáratról, hogy hogyan is indult el ki/kik által és hol tartunk most.
Az ünnepség előtt magyar misét celebrált Wetzstein József claretinus szerzetes, majd a bevezetést Dr. Klement Kornél, a BUOD elnöke mondta, illetve Fogarasi Sarolta, frankfurti KCSP ösztöndíjas osztotta meg velünk az 1848. március 15-i események fontos momentumait. Ezután az általam összeállított interaktív műsoron a képek mellett a népdaloké volt a főszerep, amiket közösen énekeltünk a nézőkkel, kivetítve nekik a szöveget. A Tavaszi Emlékhadjárat első gondolatától indultunk el, amely Katona Tamás hadtörténész segítségével Fülöp Tibor Zoltánban fogalmazódott meg (ennek eredményeképpen 1989-ben kilenc huszár lovagolt végig a Jászberény-Vác útvonalon). Majd a helyszínek után áttanulmányoztunk egy-két fegyvert, huszárrendet, valamint több huszárcsapat ruháit, felszereléseit is szemügyre vettük. Az előadás végén a mindenki által jól ismert „Erdő mellett estvéledtem…” kezdetű népdalt énekeltük közösen. A műsor záróakkordjaként az 1981-es Illés koncertfelvételből láthattunk, hallhattunk három ikonikus dalt.
