A magyar film napját ünnepelték Németországban

Bajor moziban a magyar filmklasszikus

/ Péter Ágnes /
peter.agnes képe
Kis híján telt ház volt A Pál utcai fiúk című magyar filmklasszikus vetítésén Regensburgban. Az eseményt a Regensburgi Egyetem Magyar Intézete, és Magyarország Müncheni Főkonzulátusa szervezte május elején, és nemcsak a Hungaricum képzésen résztvevő egyetemisták érdeklődtek, hanem a hétvégi magyar iskolások, a regensburgi magyar közösség idősebb tagjai, sőt német nézők is jelen voltak.
Magyar nézők és magyar film a regensburgi moziban. Nosztalgia

Több mint hatvan néző tekintette meg a regensburgi Leerer Beutel moziban az 1969-ben bemutatott magyar-amerikai koprodukciós filmet, A Pál utcai fiúkat, amelyet Fábri Zoltán rendezett. Ezt a változatot újították fel 2017-ben, a rendező születésének századik évfordulóján, így a filmklasszikus kiváló kép- és hangminőségben került előbb a magyar mozivásznakra, most pedig a szervezőknek köszönhetően a bajorországi moziba.

Az eseményen előbb Tordai-Lejkó-Gábor főkonzul nevében Juhász Gergely, Magyarország Müncheni Főkonzulátusának magyar közösségekkel való kapcsolattartásért felelős diplomatája köszöntötte a jelenlevőket, és elmondta, hogy Magyarország Müncheni Főkonzulátusa a magyar film napja (ápr. 30.) alkalmából szervez filmvetítést Münchenben, Regensburgban és Nürnbergben, az utóbbi két esemény része a Vendégoktatók a Magyar Kultúráért nevű programnak is. A Főkonzulátus Münchenben már tizenkét éve folyamatosan szervez magyar filmnapokat, és most először Regensburgban, és Nürnbergben is van filmvetítés, hiszen mindkét város fontos az ott élő magyarság, de a magyar kultúra iránt érdeklődő bajorok okán is.

Mielőtt elindult a lejátszás, K. Lengyel Zsolt, a Magyar Intézet igazgatója is mondott néhány szót Molnár Ferenc regényéről, a mű fogadtatástörténetéről, fordításairól és a filmadaptációkról. Mint részletezte, A Pál utcai fiúk töretlen sikerét bizonyítja, hogy nemcsak Magyarországon az egyik legolvasottabb és legismertebb magyar ifjúsági regény, hanem külföldön is. Több mint harminc nyelvre lefordították, több országban is kötelező, vagy ajánlott olvasmány az iskolákban. A regényt magyar, amerikai és olasz rendezők is megfilmesítették, és megannyi színházi adaptáció is készült Molnár Ferenc műve alapján.

A regensburgi magyar közösség tagjai örömmel fogadták a vetítés hírét, és többen is megjegyezték, hogy nosztalgikus hangulatba kerültek, mert a film felidézte, hogy milyen a halálosan komolyan vett gyerekjáték, mit jelent a harc, az árulás, a győzelemmámor és az önfeláldozás. Mint ahogyan ezt már sokan megfogalmazták, a két fiúcsapat küzdelme örök érvényű világmodell, amelyben benne van minden, ami az életről szól. Továbbá az einstand, a grund és a gittegylet olyan kifejezések, amelyek Molnár műve kapcsán kerültek be a magyar köztudatba, és máig használatosak.