A konzulátus Magyarországról szóló anyagokkal, szórólapokkal, illetve magyar ételkülönlegességekkel képviselte hazánkat. A több mint 2300 látogató nem csak a magyar standnál informálódhatott, hanem lehetősége nyílott rá, hogy a magyar néptáncot, illetve a népzenét is közelebbről megismerje.
Lázasan készültünk a Konzulátusok éjszakájára a „Tűzvirág” Néptáncegyüttes tagjaival, Körtvélyesi Anna néptáncpedagógussal és zenésztársammal, Győre Gáborral. A fő teher azonban mentoromon, Pereszlényi Erikán, a konzulátus munkatársán volt. Erika jóvoltából igen szép magyar standdal büszkélkedhettünk. A magyaros szendvicsek és különféle palacsinták vonzották az érdeklődőket, így a prospektusok is igen kapósak voltak. A bajorországi Konsular Corps elnöknője megnyitotta az estet és sorra léptek föl a nürnbergi konzulátusokat képviselő előadók. A dánok híres sanzonénekesnője, Julia Kokke kezdte a sort. Őt követte a svájciak énekese. Majd egy cseh népzenekar. Jöttek a törökök és a makedónok, akik igen látványosan adták elő hagyományos táncaikat. Az olaszok énekese pedig megtöltötte a termet ünneplő közönséggel. Rövid beállást követően megszólalt a vajdaszentiványi muzsika, s táncosaink gyönyörű viseleteikben ropták a táncot, pörögtek a szoknyák, dobbantak a csizmák, s oly könnyedén forogtak, hogy közönségünk kitüntető tapssal díjazta táncukat. Ezt követően a legények vették át a színpadot, s Győre Gábor serényen brummogott csellóján, míg én a citerán pengettem el a Kónyi verbunkot. Ez egy igazán látványos körverbunk, amit fiaink már nem először jártak közönség előtt. A megérdemelt taps után hangszert váltottam és Dél-Alföldi dallamokat tekerőztem, énekeltem. A közönség jutalmát begyűjtve a „Huszárgyerek” című dal szólalt meg tekerőmön, s két legény serényen járta rá a verbunkot, oly kecsesen, ügyesen, hogy egyiknek sem akadt össze a lába. Zúgott a taps, s az ámuló publikum szomorúan nyugtázta műsorunk végét. Ám én tekerőmet újra megtekertem, s „Kis angyalom szeme, szája…” lassú dudálást játszottam, mire „Tűzvirágos” táncosaink sorra kérték föl a kissé meglepett nézőinket. Jó nagy kört sikerült kanyarintani, s ugrós tánccal a színpadot is megtöltöttük, s ha nem szólnak, hogy zárnák az estet, talán még most is táncolnánk.
Tóth-Pál Zoltán
Kőrösi Csoma Sándor Program, Nürnberg
