Trianoni megemlékezés kicsit másképp
A különleges műsort a kitchener-i Kossuth Táncegyüttes jelenlegi férfi oktatója Sikentáncz Szilveszter szerkesztette és rendezte, míg Rideg Tímea Bettina és Balog Dávid Attila, a hamiltoni és torontói együttesek oktatói, koreográfiai asszisztensként járultak hozzá a különleges eseményhez. A műsor célja egyben a Trianoni békediktátumról szóló megemlékezést valamint a nemzeti összetartozást is szolgálta. Szilveszter célja a műsor megszerkesztésekor az volt, hogy a történelmi Magyarország minden elcsatolt területéről jelenjenek meg táncok, a HungaroFest színpadán, szimbolizálva ezzel nemzetünk kultúrájának sokszínűségét és képviselve az elcsatolt területeken élő magyarokat.
A műsorban mindhárom együttes bemutathatta az idei vagy előző évben megtanult táncainak és koreográfiáinak javarészét. A Kossuth Táncegyüttes senior csoportja Bácskai ugróssal, Rábaközi páros táncokkal és Györgyfalvi legényessel mutatkozott be, míg a Rozmaring Táncegyüttes ifjúsági csoportja a Szentiványi és Mezőségi páros táncokból, valamint Magyarbődi karikázóból táplálkozó koreográfiáit mutatta be.
A Kodály Együttes senior csoportjától Kalotaszegi és Gömöri páros és férfi táncokat láthatott a közönség, illetve szintén a Kodály Együtteshez tartozó junior csoport is részt vett a rendhagyó műsor létrehozásában szatmári és kalocsai koreográfiájuk előadásával. Az együttesek táncoktatói Sikentáncz Szilveszter és Czender Csilla, a kitcheneri táncegyüttestől, valamint Balogh Dávid Attila és Rideg Tímea Bettina, a hamiltoni és torontói táncegyüttesek oktatói is megmutatkoztak, méghozzá a Kárpátalját idéző Viski táncok előadásával. A szerkesztett műsor dalbetéteiben Guncz Nóra, a Magyar Diaszpóra Missziós Központ ösztöndíjasa hangjában gyönyörködhettek a nézők. A Magyar visszhang nem jöhetett volna létre a kísérő zenekar, a Gyanta Banda nélkül, akiknek ezúton is köszönet a munkájukért.
Rendhagyó esemény volt ez a táncosok oldaláról nézve is, hiszen a legtöbbjüknek nem volt még lehetősége ilyen nagyszabású műsorban részt venni. Az újszerű tapasztalatokat gazdagították a műsor azon részei, ahol a három táncegyüttes csoportjai egyszerre voltak jelen a színpadon, közös táncfolyamatokból álló produkciót létrehozva. Ezeket a bizonyos „közös” részeket az együttesek külön tanulták meg és gyakorolták be, mindezt úgy, hogy egymással a műsor napjáig nem tudtak találkozni és együtt gyakorolni. Egy ilyen közös részt jelentett a műsor utolsó produkciója is, melynek végén az összes táncos kifordult a közönség felé és együtt közösen kezdték el énekelni a magyar himnuszt. Megható pillanatnak lehetett szem- és fültanúja a műsor minden résztvevője és nézők is, hiszen a közönség magyar ajkú része is becsatlakozott az éneklésbe, így a Young-Dundas tér épületei a magyarok himnuszát visszhangozta.
