Hazatértek az ösztöndíjasok a déli féltekéről

A határon túli magyarság egyre jobban kötődik az anyaországhoz, éppen az ösztöndíjasok szolgálatának köszönhetően, akik egyre professzionálisabb programokat indítanak a magyar közösségekben-mondta el Grezsa István a programokért felelős kormánybiztos az ösztöndíjasok részére szervezett zárókonferencián hétfőn Budapesten. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos az ösztöndíjas fiatalok előtt azt hangoztatta, hogy segítségükkel szervezik egy nemzetközösségbe a világnemzetté vált 15 milliós magyarságot.

A hazatérő ösztöndíjasok tevékenységei közül a dél-amerikai táncházmozgalmat emelte ki, amely mostanra már szinte Kárpát-medencei szinten működik. Arra is kitért, ma nem csak a Kárpát-medencében él veszélyeztetett nemzetrész, mint például a kárpátaljai magyarság, hanem például Venezuelában is. Utalt arra, hogy a magyar kormány felajánlotta a venezuelai magyarok számára - akkor is, ha már nem beszélik a magyar nyelvet -, hogy ha a gazdasági helyzet romlik, hazajöhetnek Magyarországra. A kormánybiztos az ösztöndíjprogramokat a magyar nemzetpolitika zászlóshajóinak nevezte. Azt közölte, hogy a közeljövőben meghirdetik a következő Kőrösi Csoma Sándor-programot és a Petőfi Sándor-programot is, és az érdeklődés miatt várhatóan még az idén bővíteni fogják a 180 fős keretet. Elmondta, a déli féltekére meghirdetett ösztöndíj időszakát az eddigi hatról hét hónapra terjesztik ki. Úgy vélte, egy-két éven belül mindkét program ösztöndíját egy évre kellene bővíteni, tekintettel a magyar közösségek egyre változatosabb tevékenységére. A Kőrösi-program ösztöndíjasai havi 550 ezer, míg a Petőfi-program ösztöndíjasai 400 ezer forintot kaptak. A fiatalok az elmúlt években egyebek mellett a Vajdaságba, Bosznia-Hercegovinába, Macedóniába, Horvátországba, Szlovéniába, a Felvidékre, Kárpátaljára és Erdélybe, valamint Latin-Amerikába, Ausztráliába, Új-Zélandra, a Dél-Afrikai Köztársaságba, Izraelbe, Kanadába, az Egyesült Államokba jutottak el, hogy segítsék az ott élő magyarok közösségi életének megszervezését, és az anyaországgal való kapcsolatok megerősítését.

Köszöntő beszédében bejelentette, hogy lelkész ösztöndíjat indít a kormány a Kőrösi Csoma Sándor-program mintájára. A lelkész ösztöndíj elindítását azzal indokolta, hogy legalább akkora igény van a külhoni magyar történelmi egyházi közösségekben lelkészek iránt, mint a közösségszervezési szolgálattal megbízott Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjas fiataljainak munkája iránt. Hozzátette: a nemzeti identitás és az anyanyelv megőrzéséhez az egyházi közösségek megerősítése is hozzátartozik. A déli féltekéről hazaérkező Kőrösi-ösztöndíjasok munkáját megköszönve arról beszélt: a cél az, hogy "a nemzetek feletti globalista gondolkodás ellenére" is megtapasztalják, milyen értékek rejlenek azokban, akik Magyarországtól távol is ragaszkodnak a magyar kultúrához és a Kárpát-medencéhez. Grezsa István az ösztöndíjas fiatalok előtt azt hangoztatta, hogy segítségükkel szervezik egy nemzetközösségbe a világnemzetté vált 15 milliós magyarságot.