A 70. Frankfurti Könyvvásár magyar standjánál – második rész

/ Juhász Gergely /
juhasz.gergely képe
Milyen szervezői munkával jár a magyar irodalom és kultúra népszerűsítése nemzetközi színtéren? Hogyan készültek a magyarok idén? Kétrészes interjúsorozatunkban ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk. Második beszélgetőpartnerem Balogh Ákos Gergely, a Reakció Kiadó igazgatója volt.

 

Mi motivált arra, hogy könyvkiadót alapíts? Nem túl kockázatos vállalkozás ez?

Két könyv megjelentetése ihlette az alapítást. A Máglyatűz a meg nem határozott közeljövőben játszódó geopolitikai thriller, Demkó Attila első könyve. Az Új föld, új szerencse című regényt 1888 és 1890 között írta Tolnai Lajos a budapesti Tisztviselőtelep születésének történetéről, de olyan botrányok kísérték, hogy sose jelent meg kötetben. Szerettem volna, ha mindkét regény megjelenik (a Máglyatűz kézirata több mint két éve nálam volt már, előbb a szerkesztője lettem, s csak aztán a kiadója), erre jött létre a Reakció Kiadó.

Milyenek az eddigi otthoni visszajelzések a könyveitekről?

A Máglyatűz első kiadásából négyezret nyomtunk, ami egy elég magas példányszám. Március 10-én, a Székely Szabadság Napján jelent meg a könyv, ami augusztusra elfogyott a nagykereskedésekből, ezért azóta már túl vagyunk a második kiadáson is. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a kritikák is kifejezetten kedvezőek voltak, sok helyen foglalkoztak vele és rendszerint jókat írtak róla. Az Új föld, új szerencse csak június elején jelent meg a Könyvhétre, eddig valamivel kevesebb figyelmet kapott, de Tolnai Lajos, a XIX. századi irodalom és politika igazi fekete báránya alighanem kivívja majd magának a közönség (újra)érdeklődését.

Mit remélsz a Frankfurti Könyvvásártól?

A Máglyatűz angol és egyéb idegen nyelvű kiadásai miatt jöttem elsősorban, szeretném megtanulni, mi kell ahhoz, hogy ezek megjelenhessenek, s főleg, hogy eljussanak a közönséghez.

Ahogy B. Szabó Dezső is említette, az előző napok a könyvkiadóknak, és nem a szélesebb látogatóközönségnek szóltak. Sikerült a tapasztaltabb kiadóktól tanulnod valamit, hogy mi vezethet nemzetközi sikerre egy-egy magyar könyvet?

Igyekeztem megérteni, hogy mi lehet érdekes egy magyar szerzőtől a német, a lengyel, vagy a globális (elsősorban angol nyelvű) közönség számára. Az is fontos a terveink szempontjából, hogy melyik piacon hogyan alakul a digitális és a nyomtatott könyvek aránya, hol melyikkel érdemes megjelenni. Magyarország és Közép-Kelet-Európa most izgalmas hely a világ számára, amit nem is nagyon értenek, ez a figyelem és a Máglyatűz egyáltalán nem bestseller-receptet követő felépítése is sokat segíthet a terveinkben.

Milyen fordításokat terveztek és mennyire nehéz jó műfordítót találni?

Először is egy angol kiadásig szeretnénk eljutni. Mivel kifejezetten hosszú, több mint 500 oldalas műről van szó, egyáltalán nem könnyű nyelvezettel, így a fordítás különösen nagy falat lesz – időben és költségvetésben egyaránt.

Mik a terveid a jövőre nézve?

A hazai könyves események (könyvfesztivál, könyvhét) mellett jó lenne megnézni minél több régiós és európai eseményt. Persze utóbbiaknak elsősorban akkor lesz értelme, ha már a Máglyatűznek legalább az angol kiadása megjelent.