Ugyan a farsangi időszak hamvazószerdával hivatalosan véget ért, Edmontonban nem kell attól tartani, hogy a tél egycsapásra megszűnik. Február vége ide, március eleje oda, Kanadában még ilyenkor is komoly mínuszok fogadják a bálozókat...
A farsangi időszakhoz számos népszokásunk, hagyományunk kötődik, melyek közül egyértelműen a zenés-táncos mulatságoknak van a legnagyobb vonzereje. Ami Kanadában a halloween, az nekünk, kanadai magyaroknak a farsang, habár a legtöbben – különösen a gyerekek – mindkettőt igyekeznek alaposan megünnepelni, ha másért nem is, az édességraktárak feltöltése reményében.
Nem volt ez máshogy idén sem, és a februári hidegben lelkes gyerekcsapattól volt hangos az edmontoni Magyar Ház: egy kézműves foglalkozással egybekötött táncházat tartottunk, amelybe a gyerekeken kívül még a szülők is bekapcsolódtak! A kézműves foglalkozások során koronákat, kalapokat, bábokat készítettünk a gyerekekkel, majd a furulyával moldvai hangulatot varázsoltam a terembe. Amíg fent táncoltunk, alattunk, a konyhában már készültek a lekváros fánkok, melyek különösen jól estek a fáradt mulatozóknak.
A délután fénypontja mégis ezután következett: a legjobb jelmezek ugyanis díjazásban részesültek. Ami azt illeti, sokan sokfelől érkeztünk, így a legkülönbözőbb mesebeli személyek, állatok vagy éppen tárgyak felvonulásával gazdagodott az edmontoni kultúrélet. Az eseményen tiszteletét tette egy bérgyilkos, egy madárijesztő, egy sellőlány, egy rapper, két közlekedési bója, de itt volt velünk egy pokémon és egy hamisítatlan hungarikum, Rubik-kocka is. Nem fogják kitalálni, de a legötletesebb jelmezek viselői csokoládét és cukorkát kaptak jutalmul...
A télűzés valamelyest működött, mivel a következő napokban szokatlanul magasra szökött a hőmérő higanyszála a korábbi évekhez képest. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy az edmontoni magyarságnak még hosszú heteket kell várnia arra, mire a tényleges tavasz beköszönt az otthonaikba.
