Bocskai Családi Tábor Queenscliff-en
„A grund... Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messze nézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot. Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek többi oldalán nagy házfalak merednek az ég felé.” Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk
Így érkeztem meg én is csütörtök délután a tábor helyszínére, egy kisebb csapattal, hogy felfedezzük a helyet, s kellőképpen felkészüljünk a hétvégére. Kicsiny felfedező csapatunkat a Bocskai iskola igazgatója, Makkai Márti, jómagam, valamint az egri Pinceszínházból érkezett házaspár, Tatár Gabi és férje erősítette. Később csatlakozott hozzánk az iskola szülői csapatának kemény magja is, így csütörtök este együttes erővel készülhettünk az elkövetkezendő pár napra.
A tanári csapat úgy egyezett meg, hogy mivel az előző negyedév témája két csoport számára is Molnár Ferenc felejthetetlen műve volt, a hétvégénket is az adott téma köré építjük. Így a közel harminc gyermeket három csoportra osztottuk, s a Pál utcaiak mintájára a csapatok csapatkapitányt választottak, elkészíthették saját zászlójukat, csatakiáltásukat, s már kezdődhetett is a verseny. A tábor ideje alatt a csapatok üveggolyókat gyűjthettek, amikre a kijelölt kincstárnok vigyázott. Volt itt minden: zászlólopás, túszejtés, és túszkiszabadítás. Persze mindez egy várfoglaló játék keretében történhetett meg, amit a szabadban játszottunk. Jó volt megfigyelni, ahogy azok a gyerekek, akik kéthetente találkoznak az iskola keretein belül, lassan hogyan kovácsolódnak egy csapattá. Nagyszerű példa volt erre, amikor a legidősebbek eldöntötték, hogy elmennek együtt napfelkeltét nézni. S meg is tették, majd büszkén mutogatták a gyönyörű tengerparti napfelkeltéről készült képeket.
Mivel ez egy családi tábor volt, a felnőtteknek is különböző programokkal készültünk. Márti csapatépítő játékokkal kezdte a péntek délutánt, majd tartott egy remek foglalkozást, ahol a szülők arról beszéltek, szerintük mitől lesz igazi működőképes közösséggé egy közösség. S mivel a táborban több angol anyanyelvű apuka is részt vett, velük én beszélgethettem arról, milyen is egy magyar feleséggel együtt élni a mindennapokban. Számomra különösen jó élmény volt a velük eltöltött idő, hiszen több apuka gyermekével foglalkozom a baba-mama klubokban, illetve a vasárnapi iskolában. Az esti programok között volt családi kvíz, esti mese, melyben az idősebb gyerekek és az apukák is aktívan részt vállaltak. Szombaton pedig közös tábortűzzel és játékokkal fejezhettük be az eseménydús napot.
Tatár Gabi és férje hatalmas utat tettek meg Egerből hogy részt vegyenek velünk a táborban, és időt és energiát nem kímélve foglalkoztak a gyerekekkel napközben. Ennek a munkának az eredményét láthattuk vasárnap délelőtt, amikor a két idősebb csoport előadta a Pál utcai fiúk című musical betétdalát, a Grundot.
Bevallom, megkönnyeztem a dalt, és talán most először járt át annak az érzése, hogy ezért érkeztem meg Ausztráliába. Hogy tanúja legyek annak, hogy tizenötezer kilométerrel arrébb is léteznek magyar közösségek, akiknek éppúgy, ha nem jobban, fontos magyar identitásuk megtartása. Akik akarják, hogy gyermekeik ismerjék múltjukat, s hagyományaikat. Nem lehetett nem meghatódni, ahogy a fiatalok ezeket a sorokat énekelték:
Álljunk bele ha kell,
Bármi jöjjön is el
Legyen szabad a Grund.
Véssük ide ma fel,
Hogy megmarad ez a hely,
Vagy egyszer belehalunk.
Hálás a szívem, hogy mindennek részese lehetettem, s azt kívánom, hogy minden ösztöndíjas megtapasztalhassa legalább egyszer a kint tartózkodása alatt, amit én ezen a hétvégén átéltem. Valamint külön köszönettel tartozunk a Magyar Államnak, amely évről évre segíti a külhoni magyarok mindennapjait, s a támogatásnak köszönhetően a szülőknek csak egy jelképes összeggel kellett hozzájárulniuk ehhez a fantasztikus hétvégéhez.