Az ünnepi bazárok fáradalmai után, december első hétvégéjén már a Mikulás érkezését vártuk. A Magyar Ház ünnepi díszbe öltözött. Kanadában is beköszöntött a karácsonyi szezon. Erről árulkodnak a város éjszakai fényei, napról-napra szaporodnak a fényfűzérbe öltöztetett házak. Egyértelmű, hogy így nem volt nehéz megtalálni a leszállópályát, a Mikulás menetrend szerint landolt a Magyar Házban.
A Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület minden évben Mikulás-napi programmal és ajándékkal várja a gyermekeket. Az év vége felé sűrűsödő teendők mellett a háttérben már több mint egy hónapja készültünk. Az ajándékcsomagok összeállítása idén az én feladatom volt. Heteken keresztül gyűjtögettem a zacskóba szánt ajándékokat. Még hazai szaloncukrot is sikerült szerezni, és a gyűjtögetés végére, szabad szemmel is jó látható „édességhegy” állt össze. Errefelé a szem a magas hegyek látványához van szokva, így beszédes volt a többség reakciója, mikor meglátták az előkészületek képeit: „Wow!”
A délutáni programra különféle kézműves foglalkozásokkal, asztali és karácsonyfadísz készítéssel készültem. Minden alapanyagot és foglalkoztatót igyekeztem gondosan válogatni, hogy a különböző korosztályba tartozó gyerekek kézügyességének és érdeklődésének megfelelő elfoglaltságot találhassanak. Nem volt egyszerű lekötni a kicsik figyelmét, ugyanis a Mikulás érkezését izgalommal teli várakozás kísérte. Szerencsére az nem nyúlt hosszúra. A Veronaki gyermekzenekar tavalyi koncertjét felidézve, néhány téli dalukkal nosztalgiáztunk, majd egy rövid mese következett. Az elmaradhatatlan "Mikulás-csalogató" közös éneklés után pont hívószóra, a „Hull a pelyhes…” című gyerekdal végére toppant be a várva várt vendég. A Mikulás - kivétel nélkül - minden gyermeknek hozott ajándékot. A Magyar Házba pedig csupa jó gyerek érkezett, ugyanis a csomagokba nem került se szén, se virgács.
A Csárdás Gyermek Néptánc Együttes közössége is hozzájárult a délután sikeréhez. Nem csak a széles mosollyal az arcukon szaladgáló néptáncos gyerekek, de a szüleik is. Ugyanis nekik köszönhetően, aznap egy adománygyűjtő ebéd várta a Nosztalgia Klub hosszabb ideje fiatal tagjait. Örömmel vettük, hogy a szépkorúak közül igen sokan maradtak egész délutánra. Így nekik is volt lehetőségük találkozni a gyereksereggel és a Mikulással. A „Csárdás szülők” a délutáni programra szintén gondoskodtak elemózsiáról és itókáról. A bazárra készült mákos és diós bejgli mellett palacsinta csalogatta a vendégeket. A finom falatokat forró kakaó vagy éppen forralt bor kíséretében fogyaszthatták a vásárlók. Az árusításból befolyt összeg szintén a Csárdás Gyermek Néptánc Együttes működését támogatta.
Az ajándékozás alatt a szülők végig serényen fotóztak. Nem csoda, hiszen több apróságnak is ez volt az első találkozása a Mikulással és egy közös fotó igazán szép emlék lehet minden család számára. A vidám gyermekzsivaj, a Mikulás érkezése, a finom falatok és italok egy csapásra közelebb hozták az ünnep érzését. Ez a nap igazán kellemes nyitánya volt a karácsonyi szezonnak!
