Böjte Csaba ferences rendi szerzetes montreáli adománya

"Szeretet nélkül nincs öröm"

/ Monozlai Flóra /
monozlai.flora képe
Böjte Csaba testvér 2005-ben járt utoljára Montreálban, így a Dévai Szent Ferenc Alapítvány atyjának motiváló és felemelő előadása során az elmúlt 12 év történéseiről is beszámolt.
Böjte Csaba OFMKöszönetnyilvánításCsaba testvér a Csillagösvény Egyesület tagjaivalKözös kép Csaba testvérrel

A „szeretet nélkül nincs öröm” gondoltat jegyében Böjte Csaba testvér elmondta, hogy szükség van arra, hogy megtanuljuk kimutatni egymás felé szeretetünket. Akár tettekkel, akár szavakkal, de figyeljünk oda egymásra és munkálkodjunk a békéért itt Montreálban is.

A közönség különféle történeteket hallhatott a gyermekotthonba érkezők életkörülményeiről, hátteréről. Érdekes volt hallani a színes tapasztalatokkal rendelkező, magát „nagytatának” nevező szerzetes fifikus és szeretettel teli megoldásait a gyermekek körüli nehézségekre. Bár elmondta azt is, hogy nem tud minden problémát megoldani, de optimizmussal és humorral tovább lehet haladni. Meséli: „a hegyről jön le a kis patak és nekimegy egy kőnek. Nem kérdezi, hogy ezt meg ki rakta ide, miért van itt, hogy lehetek ilyen szerencsétlen, hogy ez a kő pont itt van. Nem! A kis patak egyet csobban vagy felette, vagy mellette és megy, végzi a dolgát.”

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány 2018-ban fogja ünnepelni 25. évfordulóját. Jelenleg 83 helységen vannak otthonaik, ahol 2135 gyermeket nevelnek.

Csaba testvér beszélt a tavaly elhunyt Antal atyáról, aki idős kora ellenére nagyon aktív volt és még a kilencvenes éveiben is könyveket írt, részt vett a közösség életében. Felhívta hát a jelen levő idősek figyelmét, hogy ne mondjanak le az életükről. „Vannak olyan értékeitek, tapasztalataitok, emlékeitek, amiket más nem mondhat el.” - bíztatta az idősotthon lakóit.

Mivel Böjte Csaba következő könyve a nagyszülői hivatásról fog szólni, ennek kapcsán elmondta, hogy szeretne egy hidat teremteni Kanada és Erdély között azzal, hogy az itteni idősek osszák meg tapasztalataikat, élményeiket az otthonokban élő gyermekekkel, mintha unokáiknak mesélnének. Ehhez Csaba testvér kérte a segítségemet, így a következő hónapokban összegyűjtöm ezeket a történeteket és továbbítom a gyermekotthonokba.

Összefoglalva az estét, úgy gondolom, hogy motiváló, felemelő és szívmelengető adomány volt ez Böjte Csaba testvértől mindazoknak, akik jelen voltak. Köszönjük, hogy eljött hozzánk!