Egy fontos szemléletváltás
A svédországi magyar gyermekekkel végzett munka során nagyon hamar világossá válik egy alapvető pedagógiai felismerés: a magyar nyelv számukra – még ha családi kötődéseik vannak is – többnyire nem anyanyelv, hanem idegen nyelv.
Bevezetés: Egy fontos szemléletváltás
A svédországi magyar gyermekekkel végzett munka során nagyon hamar világossá válik egy alapvető pedagógiai felismerés: a magyar nyelv számukra – még ha családi kötődéseik vannak is – többnyire nem anyanyelv, hanem idegen nyelv.
Ez elsőre talán furcsán hangzik, de a gyakorlatban meghatározó jelentőségű. A gyermekek a mindennapjaikat svéd nyelven élik, svéd iskolába járnak, svéd nyelvi közegben gondolkodnak. A magyar nyelv számukra gyakran a családi beszélgetések, az ünnepek és az érzelmi kötődés nyelve – de nem az iskolai tanulásé.
Ez a helyzet szemléletváltást igényel: más célokkal, más módszerekkel és más tantervi logikával kell tanítanunk. A magyar nyelv oktatása idegen nyelvként önálló szakma, amely nem merül ki abban, hogy „anyanyelvi beszélők vagyunk”. Azt is meg kell tanulnunk, hogyan magyarázzuk el a számunkra ösztönös nyelvi jelenségeket.
A cikk célja, hogy bemutassa az anyanyelvi Magyar Nyelv és Irodalom és a Magyar mint Idegen Nyelv (MID) közötti legfontosabb különbségeket.
Hol van a legnagyobb különbség? – A célokban
A két oktatási forma közötti eltérést legegyszerűbben így lehet összefoglalni:
Az anyanyelvi oktatás a nyelvet mint rendszert tanítja.
A MID a nyelvet mint eszközt használja.
1. Anyanyelvi oktatás: a nyelv mint rendszer
A hagyományos, magyarországi Magyar Nyelv és Irodalom tantárgy célja a nyelv mélyebb, tudományos megismerése. A hangsúly:
a nyelvtani szabályokon,
a nyelvtörténeten,
az irodalmi szövegek elemzésén,
az elvont fogalmak megértésén van.
Ez a szemlélet abból indul ki, hogy a tanuló:
folyékonyan beszéli a nyelvet,
aktív szókincse széles,
biztonságosan használja a nyelvtani szerkezeteket.
A svédországi magyar gyermekeknél azonban gyakran más a helyzet: értik a magyar nyelvet (passzív tudásuk erős), de nehezebben szólalnak meg magyarul (produktív tudásuk gyengébb). Ezért nem szerencsés rögtön nyelvtani részletekbe vagy irodalomelméleti kérdésekbe kezdeni.
2. MID: a kommunikáció áll a középpontban
A Magyar mint Idegen Nyelv (MID) oktatásának elsődleges célja, hogy a gyermekek meg tudjanak szólalni magyarul, és merjék is használni a nyelvet.
A hangsúly azon van, hogy:
megértsék, amit hallanak,
el tudják mondani a gondolataikat,
hétköznapi helyzetekben boldoguljanak magyarul.
A fejlesztés minden nyelvi területre kiterjed:
beszéd,
hallás utáni értés,
olvasás,
írás,
de mindig funkcionális módon, konkrét élethelyzetekhez kapcsolva.
A legfontosabb kérdés nem az, hogy a gyermek tudja-e megnevezni a nyelvtani szabályt, hanem az, hogy: képes-e hatékonyan kommunikálni magyarul?
A MID-oktatásban különösen fontos a sikerélmény, hiszen ez tartja fenn a gyermekek motivációját – különösen akkor, amikor a magyar nyelv nincs jelen a mindennapjaikban.
Összegzés és előretekintés
A svédországi Kőrösi Csoma Sándor Programos gyermekfoglalkozások nem magyarországi tanórák másolatai. Sokkal inkább olyan nyelvi terek, ahol a cél:
a megszólalás öröme,
az anyanyelvhez való érzelmi kötődés,
és a használható nyelvtudás kialakítása.
A tanár feladata nem az anyanyelvi szint számonkérése, hanem annak támogatása, hogy a gyermek merje és tudja használni a magyart.
A következő cikkben egy újabb fontos fogalommal foglalkozom: mi az örökségnyelv, és hogyan segít a KER a svédországi magyar gyermekek nyelvi fejlődésének mérésében és támogatásában?
