Argentínai magyar ének kincs

Körben áll egy NAGY SZAMÁR

Gyönyörű élmény volt megtapasztalni, hogy énekelnek együtt a különböző korosztályok Argentínában: Chacoban az 1920-as évek nótáit, Patagóniában az 1940-es évek dalait, Buenos Airesben pedig a cserkészénekeket, fiatalok, felnőttek, idősek mind együtt. 

Egy boszorka van. Három fia van.

Tudod tovább?

Melyik is megy almát lopni?

 Mert Argentínában ez az ének így folytatódik:

Iskolába jár az egy, másik almát lopni megy stb stb.

Nálunk, Magyarországon bocskort varrni megy. 

Rendes ipari tanuló lesz az öregasszony második fiából. A harmadik viszont egy semmirekellő: nem csinál semmit, csak ül a padon és fújja a … mit is? A dudáját? Vagy a furulyáját? Vagy valami egész mással játszik, és a furulya vagy a duda csak amolyan titkos kódok, amik valami szexuális témájú áthallásokat takarnak el a szövegben?

Akárhogy is, a dalt éneklő lánynak ez a harmadik fiú tetszik legjobban.

Dana-dana-dan.

De szép hangja van.

Chacói tapasztalataim alapján azt gondoltam, hogy a ráncos csizma szövegű magyar nóta a többi argentínai magyar közösségben is ismert lesz. Bevettük a családi repertoárba, Kolos fiam hegedűn is megtanulta játszani – mégsem nem arattunk vele sikert sem Patagóniában, sem Córdobában, sem Buenos Airesben. Az ottani magyarok többnyire későbbi migrációs hullámok leszármazottai, akik ezt az 1920-as évekbeli nótát nem ismerték. A magyarul éneklés hagyományát elsősorban a cserkészet örökítette tovább. Hogy miket énekeltek? Sárga a csikó, sárga a nyereg rajta – énekelte nekünk Fehér László Barilochéban. Negyven éve nem énekeltem ezt a dalt! - tette hozzá kuncogva. De most annál szívesebben, mert segítségére volt Zajzon Zoltán, a barilochei Stex tulajdonosa. Ő is nagyon szeret énekelni. Erdő szélén de magas - ez Zajzon Zoli nótája, Barilochéból. 

Buenos Airesben Kiss Bori elénekelte nekem a kedves énekét: Édesanyám, nem tudok elaludni. Ezen kívül megosztotta velem az ő édesapja nótáját is: Tamás Illés nem intézőnek való. A Tamás Illés egy Magyarországon nem túl ismert népdal, amely úgy került az argentin cserkészhagyományba, mint Pilatus a credoba: véletlenek révén lett megkerülhetetlen. A visszaemlékezések szerint Verebund páter kedves éneke volt. A páter a brazíliai magyar cserkészet egyik kiemelkedő csapatparancsnoka volt, és ő szervezte az első Regős-tábort. Az azóta legendássá vált a São paulói táborban argentin cserkészek is részt vettek, akik később, Buenos Airesben megalapították a Regős táncegyüttest. A dal Verebund páternek köszönhetően a latin-amerikai magyar közösség egyik fontos közös kincse, összetartó kovásza lett. 

Kolos fiam, aki Magyarországon a XVI. Martin György cserkészcsapat tagja, azt figyelte meg, hogy az argentínai magyar cserkészek sok régi éneket, játékot őriztek meg, amit a magyarországiak – kevésbé. A magyarországi cserkészet újraszervezésében a nyugat-európai cserkészek is szerepet játszhattak – magyarázta nekem –, talán így kerülhetett sok újabb elem a magyarországi cserkészet repertoárjába.

         Azt viszont már együtt figyeltük meg, hogy az argentinok a régi cserkészhagyományokat aktívan megújítják. Körben áll egy kislányka… énekelték, játszották… valaha. Az éneket azóta gender-semlegesítették, hogy fiúk is játszhassák. Körben áll egy NAGY SZAMÁR, két fülével kalapál… hangzik most az ének.

         „A mi házunk teteje”, „kiskutya, nagykutya”, és még sok sok példa lenne kiemelhető az magyar népdalok argentínai dallam vagy szövegváltozataira. A személyes kedvenceim a Krasznahorka büszke vára és a Debrecenbe kéne menni. A két dalnál sem a szöveg, sem a dallam nem különbözik attól, ahogy Magyarországon is ismerjük őket. Viszont: néha felcserélve éneklik! A Debrecenbe kéne menni a Krasznahorka dallamára, és fordítva! Próbáljátok ki Ti is! 

Gyönyörű élmény volt megtapasztalni, hogy énekelnek együtt a különböző korosztályok Buenos Airesben, nagycserkészek, felnőttek, idősek. Aki nem hiszi, hallgasson bele: 

Argentín "mutogatós" cserkész énekek

Február 20., Buenos Aires, Hungária Club

A Chaco-tartománybeli magyar énekkincs, illetve a magyarországi és argentínai magyar cserkészhagyományok alapján állítottam össze a Chacoi magyar cserkész énekeskönyvet. Töltsd le, használd, vagy dolgozd át! Ez itt a borító, ez pedig a belív (PDF, nyomtatható füzet-formátum)