Uruguayi Magyar Otthon

Szakács Zsuzsanna (2016)
Szakács Zsuzsanna (2016)
Bedő Réka (2017)
Bedő Réka (2017)
Kiss Enikő (2017)
Kiss Enikő (2017)
Dudás Bertalan (2018)
Dudás Bertalan (2018)
György Dóra (2018)
György Dóra (2018)
Dudás Dávid (2019)
Dudás Dávid (2019)
Frimpong-Manso Zsanett (2019)
Frimpong-Manso Zsanett (2019)
Kasza Krisztina (2019, 2020)
Kasza Krisztina (2019, 2020)
Lévainé dr. Kovács Marian (2019)
Lévainé dr. Kovács Marian (2019)
Mostafa Nóra Farida (2020)
Mostafa Nóra Farida (2020)
Nagy Örs (2020)
Nagy Örs (2020)
Szabó Andrea (2023)
Szabó Andrea (2023)
Husztik Eszter (2024)
Husztik Eszter (2024)

Az Uruguayi Magyar Otthont 1936-ban alapították. Célja, hogy egy olyan politikától illetve vallási ideológiától mentes magyar intézmény jöjjön létre, amelynek fő küldetése a magyar kultúra valamennyi ágának fejlesztése, terjesztése. Az alapító tagok személyes hozzájárulásából 1941-ben megvásárolták a jelenleg is működő székházat, amelyet folyamatosan bővítenek és szépítenek. 

Uruguayi Magyar Otthon

Az az utolsó kivándorlási hullám, amely célba vette Uruguayt, 1956 után történt a legnagyobb népmozgás következtében. Tekintettel az akkori helyzetre a kivándorlók között sokan voltak, akik vallási, politikai vagy gazdasági okból hagyták el Magyarországot. Ennek köszönhetően az Uruguayi Magyar Otthon nem oszlik felekezetekre, nincsen vallási vagy politikai beállítottsága. Befogadja mindazokat, akik kötődnek az Anyaországhoz.

Az Uruguayi Magyar Otthon alapítása 1936. áprilisában történt körülbelül 50 alapító taggal. A jelenlegi telket 5 évvel az alapítás után sikerült megszerezniük, amelyen az épület sok átalakításon ment keresztül és korszerűsítése folyamatosan zajlik. A tágas, kétszintes épület otthont ad sok eseménynek, gyerekek és felnőttek számára egyaránt. Itt zajlanak a magyar nyelvórák, a heti táncpróbák, valamint a hétvégi események. A belső tágas tantermen, büfén és tánctermen kívül egy külső udvar is található a telken, amely helyet ad a hétvégi ’asado’ (grill party) megrendezésére.Itt rendszerint előkerül a pálinka, a jókedv, valamint a népzene mellett még egy-egy népdal is felcsendül.

A magyar kultúra megőrzését a közösség különbözőképpen igyekszik megtenni. A heti néptánc és nyelvórák mellett havonta megemlékeznek a magyar nemzet nevezetesebb emléknapjairól és ünnepeiről.  Ezeken az eseményeken különböző játékok és tevékenységek keretében megismertetik a magyar kultúrát a gyerekekkel és a felnőttekkel. Régebben drámaszakkör, illetve irodalmi est is zajlott a kultúrházban, mára azonban ezek a nyelvtudás hiányában visszaszorultak.

A közösség magyar néptáncoktatása magas szinten zajlik, évről évre más tájegységről tanulnak táncokat, népdalokat. A csoportok heti szinten tanulnak új koreográfiákat, amelyeket aztán bemutatnak egymásnak, illetve a Magyar Néptánctalálkozón a többi diaszpórában élő magyarnak.

A magyar nyelv őrzése kihívások elé állítja a közösséget, mert az otthonokban és az oktatásban az ország nyelvén, spanyolul beszélnek. Valamennyien ismerjük anyanyelvünk rendkívüli egyediségét és nehézségét így el tudjuk képzelni, hogy milyen erőfeszítésekre van szükség a közösség részéről, hogy tevékenységét a nyelvtudás fejlesztésére is kiterjessze. Az uruguayi magyarok azonban fáradtságot nem kímélve őrzik a magyar nyelv iránti lelkesedésüket és heti szinten igyekeznek mélyíteni a nyelvtudásukat. Nyelvi szintjük különbözik származásuk, életkoruk és hátterük alapján, de mindannyian nyitottak, befogadóak a magyar nyelv sokszínűségére.