Ottawai Magyar Katolikus Közösség

1991: Ottawai Magyar Katolikus Közösség: Ottawában, Kanada fővárosában, sohasem volt annyi magyar emigráns, hogy saját egyházközségük lett volna. Állítólag az 1930-as években volt Ottawában egy Ft. Mayer György nevű katolikus pap. A II. világháború utáni években Ft. Tisza István látta el a magyarok lelkipásztori szolgálatát az ötvenes évek közepéig. Az 1956-os forradalom következményeként kb. 2000 menekült lelt új otthonra Ottawában. Ettől számíthatjuk az ottani Magyar Katolikus Misszió történetét. Első lelkipásztora Kovács Angelus volt, akinek lelkes buzgóságáról, emberszeretetéről, a menekülteknek nyújtott segítségéről még ma is legendák keringenek az ottawai magyarok között. 

1969-ben a magyar szerviták elhagyták Ottawát, s ezalatt rövid ideig Somfai Béla és Bujdos Ernő, szlovák nyelvű oblátus atya mondott olykor magyar szentmisét. Utána a magyarok állandó pap nélkül maradtak egészen addig, míg Deák Ferenc, montreáli plébános, személyes garanciát nem vállalt a szolgálat életben tartására. 1976-91: minden hónap 3. vasárnapján egy jezsuita atya (legtöbbször Deák) ment Ottawába szentmisét mondani a magyar híveknek, de sokszor jött Bóday Jenő, Csókay Károly, Bordeaux Ottó és Henkey Károly is. Az egyesületek közül a Szent István Egyesület főleg egyházi ügyekkel foglalkozott Bartakovich Aladár,a Magyarok Nagyasszonya Nőegylet pedig az ünnepségek rendezésével Pintér Istvánné elnöklete alatt. A Katolikus Misszió szoros együttműködésben volt a Ottawai Magyar Egyesülettel (1963-), a Szabadságharcos Szövetséggel, a Kanadai Magyar Írók Körével (1969-) és a Bartók Béla Körrel (1969-).  Miklósházy Attila az ottawai Blessed Sacrament templomban pappá szentelte Lászlói László 66 éves egyetemi tanárt, akire  Ottawa érsekre rábízta a főegyházmegyében élő katolikusok lelkipásztori gondozását. A közösség neve megváltozott: Ottawai Magyar Katolikus Közösség. A Magyar Közösség a Blessed Sacrament angol plébánián talált otthont, ahol László atya volt. Amikor az angol plébánost elhelyezték, az érsek  őt nevezte ki adminisztrátornak, mind az angol, mind a magyar hívek számára. 

Az ottawai Magyar Közösség Árpádházi Szent Margitot választotta védőszentjének. Az angol és a magyar nyelvű közösség közötti kapcsolat barátságos. Több ízben van közös szentmise és rendezvény. A Magyar Közösségnek érsekileg jóváhagyott alapszabályai, pasztorális tanácsa, pénzügyi felelőse és egyéb tisztségviselői vannak. Kb. 200 egyházközségi tag van nyilvántartva, de a vasárnapi szentmisén 50-80 fő vesz részt, kivéve karácsonyt  és húsvétot, amikor megtelik a templom. Nagyböjtben lelkigyakorlatot tartanak. Miklósházy püspök többször meglátogatta a közösséget és járt itt Bálint Lajos és Jakubinyi György és Seregély István. Minden vasárnap Értesítő tájékoztatja a híveket az eseményekről és lelki táplálékot is nyújt a híveknek. Kitűnő kapcsolat alakult ki a protestáns testvérekkel, gyakran közös igeliturgiát és agapét rendeznek. A plébánia magyar központtá vált különösen a fiatalság számára. Az egyesületek közül megemlítendő az Árpádházi Szent Margit Nőegylet (Novák Jutka elnökletével), ami egy hitbuzgalmi egyesület, de ebédekkel és süteményvásárokkal segítik a Közösség anyagi bázisát is. A szombati Magyar Iskola vezetője Piper Erika. A cserkészetet Ács Sandra és Czeglédi Magda élesztették újra. A Tulipán népi tánccsoport 1984: alakult Blackburn Tóth Zsuzsa kezdeményezésére és vezetésével. Az ottawai Magyar Kórust Finta Bea vezeti. Karitatív vonalon a hívek nagylelkűen adakoznak a szükségben lévők megsegítésére Erdélybe, Kárpátaljára, árvízkárosultaknak, iskoláknak. László  atya létrehozta a Szent László Alapot fiatal magyar  papok külföldi taníttatására. A költségek nagy részét ő maga viseli, de a hívek is segítenek adományaikkal. 2005-ig öt fiatal pap volt itt két-két esztendőre és szerzett fokozatot az Ottawai Szent Pál Egyetemen. Tanulmányaik mellett segítik László atyát a magyarok pasztorációjában is, különösen a fiatalokkal való foglalkozásban.