Látogatás Dona Emmába, avagy völgy a világ végén

Lénárd Sándor nyomában

/ Somogyi Kinga /
somogyi.kinga képe
„Otthon van az ember, ahol gyökerei vannak, halottai az anyaföldben, ahol tegezik az embert, ahol nagyapja ültette diófának a gyümölcsét töri, és fát ültetve unokáira gondol.” (Lénárd Sándor)

    

Lénárd Sándor író, orvos, zenetudós, nyelvész, műfordító, klasszika-filológus, gasztronómus élete minden bizonnyal regénybe illő történet. A magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja volt ő, polihisztor, akinek a világhírnevet a Micimackó latinra fordítása hozta meg. Több mint tíz nyelven beszélt. Élete egy jelentős részét Brazíliában, a santa catarina-i őserdő szélén található Dona Emma-ban töltötte orvos-patikusként, indiánokat gyógyítva. A latin-amerikai tél, vagyis az európai nyár folyamán, ebben a „világvégi völgy”-ben jártunk.

Dona Emma körülbelül 4000 lelket számláló városa Jaraguá do Sul-tól 140 km-re dél-nyugatra fekszik, Santa Catarina államban. Amauri Steinmacher Jaraguá do Sul-i tiszteletbeli magyar konzullal nemrég a településre látogattunk, ugyanis Lénárd Sándor Völgy a világ végén című könyve és az író kalandos élete igencsak felkeltett az érdeklődésünket. Egy közel háromórás autóút után valóban a világ végén érezhettük magunkat a mesebeli szubtrópusi természetben. Látogatásunk egybe esett Dona Emma kolonizációjának 100. évfordulójára kiadott könyv bemutatójával, ezért az esemény helyszínéül szolgáló városháza felé vettük az irányt. Nagy tisztelettel és lelkesedéssel fogadtak minket, hiszen ezen a kis eldugott brazil településen magyar ember igen ritkán jár.

A könyvbemutató kezdete előtt nagy örömünkre, a városháza egyik munkatársa, Isolde kíséretében ellátogathattunk Lénárd Sándor házához. Lénárd Sándor Dona Emma-i telkét egy São Paulo-i, Bach-ról szóló zenei vetélkedőn nyert pénzen vette. A magyar író által láthatatlan házként emlegetett épülethez platánok szegélyezte úton végighaladva jutottunk el. Állítólag Lénárd Sándor számos lombhullató fát ültetett telkén, ezzel is enyhítve honvágyát, az ezer színben pompázó magyar ősz iránti vágyódását. A házhoz tartozó enyhén emelkedő birtokon araukáriafák tövében találjuk Lénárd Sándor sírját. A dombról a völgyre, manióka- és kukoricaültetvényekre, békésen legelő tehenekre nyílik kilátás. A sír felett 500 m-re elérkezünk az őserdő szélére, ahonnan az író által épített meredek lépcsők sűrű növényzet és trópusi fák közepette vezetnek a magasba. Hallgatjuk a világvégi völgy hangjait.

      

    

      

A Dona Emma kolonizációjának 100. évfordulójára kiadott könyv bemutatója figyelemre méltó eseménynek számított a településen, rengetegen eljöttek. Igazán megható élmény volt Dona Emma himnuszát megismerni a helyi kórus előadásában, valamint különböző tisztséget viselő lakosok emlékeit hallgatni településük elmúlt 100 évéről. A rendezvény során megemlékeztek Lénárd Sándorról is, aki a város életében orvos-patikusként meghatározó szerepet töltött be. A dona emma-iak emlékezetében még élénken él az 1972-ben elhunyt magyar doktor emléke. Sokan ismerték, tisztelték és szerették. A Dona Emma múltjáról könyvet írt szerző, Elimar Eltermann például Lénárd Sándor borbélya volt. Dona Emma jelenlegi polgármesterének testvére az életét köszönheti a magyar orvosnak, hiszen gyerekkorában egy súlyos betegségből gyógyította ki. Lénárd Sándor a város templomának orgonáján sokat játszott a helyieknek. Utolsó útjára Dona Emma egész lakossága elkísérte. Temetésén, hőn szeretett zeneszerzőjének művével, Bach H-moll miséjével búcsúztatták.

Magyarságunkban ismét erősödve, így telt a délutánunk Dona Emma-ban, a világvégi völgyben.